Paraván blog
https://paravan.blog.hu/atom
blfr2@https://blog.hu
©2024 blog.hu
https://paravan.blog.hu/2023/06/08/igazi_hungarikum_329
Igazi hungarikum
2023-06-08T20:08:08+02:00
2023-06-08T20:08:08+02:00
Imre Bea
https://blog.hu/user/1038208
<p>– Komolyan nem értem az acsarkodókat, azokat, akik tökre lehúzzák ezt az országot, miközben nagyon is különlegesek vagyunk! Például van, amiben kiemelkedő és példaértékű magatartást tanúsít ez a pici, szerény állam itt Európa közepén.<br />– Na és mégis mi az?<br />– A rasszizmus.<br />– Azon a téren azért akadnak problémák, nem?<br />– Nincsen semmilyen probléma azon a téren (sem), a magyar rasszizmus makulátlan és teljesen demokratikus. Bizony: a magyar rasszizmus a legdemokratikusabb a világon! Hát nem csodálatos? A magyarok utálata nem kivételez senkivel, nem rangsorol, sőt, tisztességesen és igazságosan oszlik el magyarok és nem magyarok között. Tényleg bámulatos, hogy semmiféle felsőbbrendűségérzet nincs bennünk, hogy a saját fajtánkat is éppúgy lenézzük és megvetjük, mint mindenki mást. Mi ez, ha nem igazi hungarikum?</p>
<p> </p>
<p><em><img src="https://m.blog.hu/pa/paravan/image/greg-rosenke-1tjort2dlow-unsplash_1.jpg" alt="greg-rosenke-1tjort2dlow-unsplash_1.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></em></p>
<p style="text-align: center;"><small><em>Áh, jobb utálni az egészet, úgy, ahogy van!</em></small></p>
<p><em>kép: unsplash.com/ <a href="https://unsplash.com/photos/1TjORT2dLOw" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Greg Rosenke</a></em></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fparavan.blog.hu%2F2023%2F06%2F08%2Figazi_hungarikum_329%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fparavan.blog.hu%2F2023%2F06%2F08%2Figazi_hungarikum_329%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fparavan.blog.hu%2F2023%2F06%2F08%2Figazi_hungarikum_329%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Igazi hungarikum"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://paravan.blog.hu/2023/06/08/igazi_hungarikum_329#comments"><img class="item_ctp" src="https://paravan.blog.hu/rss/image/post/id/18141406" border="0" /></a><br /></p>
hungarikum
rasszizmus
fiktívfecsegő
0
Igazi hungarikum
Egy igazi hungarikumról zajlik egy fiktív beszélgetés.
https://paravan.blog.hu/media/image/greg-rosenke-1tjort2dlow-unsplash_1.jpg
Paraván blog
https://paravan.blog.hu
https://m.blog.hu/pa/paravan/image/greg-rosenke-1tjort2dlow-unsplash_1.jpg
https://paravan.blog.hu/2023/05/24/vilagutalat_hello
Világutálat, helló!
2023-05-24T20:48:13+02:00
2023-05-24T20:48:13+02:00
Imre Bea
https://blog.hu/user/1038208
<p>– Hát fiam, nagyon elkeserítő a helyzet! – ocsúdik fel búsan Emil apja a whiskyjébe feledkezett hosszas merengésből.<br />– Mégis milyen helyzet, apám?<br />– Hát az, hogy mindenki mindent és mindenkit utál, de úgy igazán, rohadtul!<br />– Ja, az! De hiszen ez nem újdonság. Én régebben nagyon élveztem hallgatni azt, hogy ki miért haragszik az emberekre meg a világra. Sok mindent megtudtam cifra családi állapotokról, mocskos rendszerekről, kegyetlen ellehetetlenítésekről, szerencsétlen véletlenekről, hatalmi játszmákról meg még rengeteg dologról. Érted, apám? Ha figyelemmel és türelemmel fordult az ember a panaszkodó felé – márpedig én így tettem –, akkor a világgyűlölet mögött feltárult valami, ami néha egészen vicces, máskor nagyon szívszorító, néha súlyosan igaz, olykor csupán alaptalan fecsegés volt. Ezeket pedig többnyire izgalmas volt hallgatni. Most meg mi van? Az emberek annyira fásultak, hogy még megindokolni is restek a világutálatukat. Legfeljebb valami üres tartalmat ismételgetnek unottan, nem bocsátkoznak részletekbe, tényekbe meg még kevésbé. Ráadásul akadnak, akik ahhoz is lusták, hogy saját narratívát vagy bűnbakot találjanak ki. De a politikusok szerencsére készségesen segítenek ebben – is – az elveszett és kiégett állampolgároknak, mondjuk a képzelőerejük eléggé gyatra. Szóval érted, apám? Ma már nincs semmi szaft, semmi fűszer, semmi fantázia, semmi egyedi, semmi igazán ütős a világutálók meséiben. Ez pedig valóban elkeserítő, mert azt jelenti, hogy tényleg minden végtelenül kiüresedetté vált.<br />– Szerintem azért nincsenek komoly indokok, mert a lehető legapróbb ártalmatlan rezzenések is hozzájárulnak sokak világutálatához. Régebben sokszor tényleg volt egy jó kis sztori a háttérben. De ma? Hát ízé, azért utálom a világot, mert nem tetszett az Évike outfitje tegnap, mert egyszer valamikor nem tudtam beazonosítani a metrón velem szemben ülő szemének színét (minek kell már játszani a nonkonformistát???), mert a kollégám tízóraira állandóan nyers répát rágcsál, aminek a hangja borzasztóan irritáló, ezért akadályoz a munkavégzésben, enne inkább csokis muffint a büféből, az puha, csendes, munkakompatibilis kaja! Meg különben is felháborítónak tartom, hogy mindenki a saját dolgával van elfoglalva, és nem az enyémmel!<br />– Hát nézd, ha valaki mindezt elmesélné, az már egészen izgi lenne, persze abszurd és röhejes, de egészen izgi. Csak hát nem tudják ezt így összerakni, mert ehhez kellene némi önismeret, önreflexió meg egy jó adag humorérzék.<br />– Eléggé furán gondolkodsz, fiam, mindenesetre abban egyetértünk, hogy a dolgok nagyon nincsenek rendben, úgyhogy én azt mondom, hogy legalább…<br />– … koccintsunk és igyunk, amíg nem válunk mi is visszavonhatatlanul világutálókká.</p>
<p> </p>
<p><img src="https://m.blog.hu/pa/paravan/image/greg-rosenke-ypdtapv5jrk-unsplash_1.jpg" alt="greg-rosenke-ypdtapv5jrk-unsplash_1.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p> </p>
<p><em>kép: unsplash.com/ <a href="https://unsplash.com/photos/ypdTaPv5jRk" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Gerg Rosenke</a></em></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fparavan.blog.hu%2F2023%2F05%2F24%2Fvilagutalat_hello%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fparavan.blog.hu%2F2023%2F05%2F24%2Fvilagutalat_hello%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fparavan.blog.hu%2F2023%2F05%2F24%2Fvilagutalat_hello%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Világutálat, helló!"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://paravan.blog.hu/2023/05/24/vilagutalat_hello#comments"><img class="item_ctp" src="https://paravan.blog.hu/rss/image/post/id/18131682" border="0" /></a><br /></p>
világ
Emil
fiktívfecsegő
0
Világutálat
Az emberek mindent utálnak. De mi lehet ennek az oka?
https://paravan.blog.hu/media/image/greg-rosenke-ypdtapv5jrk-unsplash_1.jpg
Paraván blog
https://paravan.blog.hu
https://m.blog.hu/pa/paravan/image/greg-rosenke-ypdtapv5jrk-unsplash_1.jpg
https://paravan.blog.hu/2023/03/20/ne_etesd_a_frusztraciod
Ne etesd a frusztrációd!
2023-03-20T12:46:10+01:00
2023-03-20T12:46:10+01:00
Imre Bea
https://blog.hu/user/1038208
<p>– Tudod, apám, olyan rohadtul könnyű félrenézni. Csupán egy apró, komfortos mozdulat, amely által máris kikerülnek a látóteredből azok a kellemetlen, zavaros dolgok, amelyek a szemed előtt zajlanak, és amiket ily módon illik valóságnak nevezni. Ezekből a félrenézésekből aztán felépül benned egy olyan alternatív valóság, amiben egészen jól elvagy, amiben egészen otthonosan mozogsz, és amiben érezheted valakinek magad.<br />– És ezzel mi a gond? Miért baj az, ha valaki így próbálja megóvni magát, vagy ahogy ti fiatalabbak fogalmaztok, a mentális egészségét?<br />– Ha elfordulsz a valóságtól, a mentális egészségednek annyi, legalábbis addig, amíg megint szembe nem mersz nézni vele. Mert tudod, attól, hogy félrenézel, attól az, ami a szemed előtt zajlott, zajlik tovább, és hatással van rád, ha akarod, ha nem. És ez egy nagyon veszélyes játék.<br />– De miért veszélyes, ha egyszerűen nem foglalkozol vele?<br />– Azért, mert valami rettentő sötét és mocskos erő indul növekedésnek benned a valóságtól való elszakadás hatására, amit úgy hívnak, hogy frusztráció. Alattomos és sunyi egy valami, ami eleinte nem feltétlenül észlelhető, vagy ha az is, könnyen magyarázható frontokkal, hormonokkal, hülye emberekkel, ilyesmikkel. A téboly akkor kezdődik, amikor ez az erő elkezd lenyomni a mélybe, mert onnan azért elég nehéz visszajönni és kijózanodni, ráadásul olyan dolgokra vesz rá, amikre a frusztráltság előtti éned képtelen lett volna. Ebben az állapotban sokat árthatsz a környezetednek, de a legtöbbet leginkább magadnak. A frusztrációd legnagyobb ellensége te magad vagy, bár könnyen elhitetheti veled, hogy valami vagy valaki kívülálló az, ami vagy aki ellen fel kell lépned. Iszonyúan manipulálhatóvá válsz ilyenkor. Te pedig még mindig abban ringatod magad, hogy ez is a valóság, hogy ez a valóság, hogy minden rendben, csakhogy ekkor már a frusztráció irányítja azt az énedet, amit ő formált kedvére. És tudod, honnan táplálkozik ez a benned egyre erősödő szörny? Abból a valóságból, amitől te elfordultál! Szóval hiába hiszed, hogy megúszod, nem fogod, mert a frusztráció sokkal mocskosabb játékot űz veled, mint amilyet űzne a valóság, amitől elfordultál.<br />– Megijesztesz, fiam, a felét sem értem annak, amit itt összehadoválsz. Valami horrort néztél az éjszaka, vagy mi? A frusztráció egy tök természetes dolog, mindenki szokott frusztrált lenni, na és aztán? Az a baj veletek, fiatalabb generációkkal, hogy túl sokat gondolkodtok, ahelyett, hogy csak tennétek a dolgotokat. Tudod az a világ is nagyon furcsa volt, amelyben én régebben éltem, de hamar megtanultam, hogy jobb nem gondolkodni, úgy tenni, mintha nem is látnál semmit, csak szimplán élni az életed ahogy tudod, és akkor nagyjából rendben lesz minden.<br />– Na hát azt hiszem, pont erről beszéltem.</p>
<p> </p>
<p><img src="https://m.blog.hu/pa/paravan/image/minh-pham-ahcmax0k_j4-unsplash_1.jpg" alt="minh-pham-ahcmax0k_j4-unsplash_1.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p> </p>
<p> <em>kép: unsplash.hu/ <a href="https://unsplash.com/photos/AHCmAX0k_J4" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Minh Pham</a></em></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fparavan.blog.hu%2F2023%2F03%2F20%2Fne_etesd_a_frusztraciod%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fparavan.blog.hu%2F2023%2F03%2F20%2Fne_etesd_a_frusztraciod%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fparavan.blog.hu%2F2023%2F03%2F20%2Fne_etesd_a_frusztraciod%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Ne etesd a frusztrációd!"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://paravan.blog.hu/2023/03/20/ne_etesd_a_frusztraciod#comments"><img class="item_ctp" src="https://paravan.blog.hu/rss/image/post/id/18074010" border="0" /></a><br /></p>
valóság
frusztráció
novellák
fiktívfecsegő
0
Ne etesd a frusztrációd!
Fiktív beszélgetés, valóságról, félrenézésről, frusztrációról.
https://paravan.blog.hu/media/image/minh-pham-ahcmax0k_j4-unsplash_1.jpg
Paraván blog
https://paravan.blog.hu
https://m.blog.hu/pa/paravan/image/minh-pham-ahcmax0k_j4-unsplash_1.jpg
https://paravan.blog.hu/2023/03/09/a_jelenkor_legegyszerubb_kuldetese
A jelenkor legegyszerűbb küldetése
2023-03-09T18:46:19+01:00
2023-03-09T18:46:19+01:00
Imre Bea
https://blog.hu/user/1038208
<p>– Mi nyomaszt úgy, apám? Mármint az én létezésemen kívül? – kérdezi Emil a bárpultnál.<br />– Az az elkeserítő észrevételem nyomaszt, hogy manapság már lehetetlennek tűnik a polgárpukkasztás. Csinálhatnál vagy mondhatsz bármit, a polgártársak csesznek pukkadozni. Járhatnál egy szál bugyiban csárdást a körúton, szeme sem rebbenne senkinek…<br />– Ja, de az tényleg amatőr! Akkor már a parlamentnél lehetne valamilyen keleti, azaz inkább nyugati, egészen nyugati táncot lejteni, mert egy szál bugyi ide vagy oda, csárdást járni nem annyira formabontó tevékenység kis hazánkban. <br />– Hálás köszönet az inspiráló közbevetésedért, de tök mindegy. Nincsenek már tabutémák, nincsenek kirívó vélemények és viselkedési formák. Ez azért nagyon szomorú, mert tudod, semmi sem mulattatóbb egy jó kis polgárpukkasztásnál.<br />– Hogyne tudnám, hiszen én voltam a kísérleti nyuszid. Rajtam gyakoroltál, aminek köszönhetően a tökéletességre fejlesztetted polgárpukkasztó képességedet.<br />– Nos, ha így is van, semmire sem megyek már vele. Tele van a környezetem fapofákkal, akik közönyösen bámulnak bele a semmibe.<br />– Amúgy nem értek egyet azzal, hogy nehéz dolog a polgárpukkasztás, ugyanis szerintem a jelenkor legegyszerűbb küldetése. Néha elég például olyan színű ruhát viselni, amely szín nem kedvence valakinek, aki szembejön veled az utcán (empátia hol marad? hiszen bántja a szemét!), vagy olykor elég olyan művészeti alkotást létrehozni, ami felborzolja némely kultúrafogyasztó kedélyét (ő nem ezért fizetett, oké?!). De kiváló polgárpukkasztásnak minősülhet az is, ha szimplán posztolsz valamit a közösségi felületeiden, no nem komoly megosztó témákra, társadalmi aktualitásokra gondolok, hanem mondjuk egy bögre gőzölgő kávéra (mit kávézgatsz, amikor mások totál idegbe vannak ???). Szóval polgárpukkasztás céljából igazán nem érdemes Maldívig repülni, majd ott élénk színű koktélokkal pózolgatni a nagyonkék óceáni háttérrel.<br />– Mondjuk Maldívon pont tojnék a polgárpukkasztásra.<br />– Aha, csak attól még azt tennéd, ha posztolnál, akár tudatosul benned, akár nem.<br />– Oké, de amit te állítasz, az az, hogy szinte már a puszta létezésünkkel is tökre polgárpukkasztók vagyunk.<br />– De még mennyire! Határozottan állítom, hogy az emberek annyira humortalanná, merevvé, valamint a végletekig frusztrálttá és feszültté váltak, hogy sokan egy szempillantást is simán polgárpukkasztásnak vesznek.<br />– Van az a kontextus, amelyben egy szempillantás nagyon is polgárpukkasztó tud lenni.<br />– Aha, de feltételezem, hogy a pultoslány felé irányuló szempillantásaid célja valami egészen más.<br />– Igen, a sörrendelés!<br />– Biztos vagy te ebben?</p>
<p> </p>
<p><img src="https://m.blog.hu/pa/paravan/image/markus-spiske-z56l143kbve-unsplash_1.jpg" alt="markus-spiske-z56l143kbve-unsplash_1.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><small><em>Ugyan már! Csak polgárpukkasztás az egész!</em></small></p>
<p><em>kép: unsplash.com/ <a href="https://unsplash.com/photos/z56L143KBvE" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Markus Spiske</a></em></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fparavan.blog.hu%2F2023%2F03%2F09%2Fa_jelenkor_legegyszerubb_kuldetese%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fparavan.blog.hu%2F2023%2F03%2F09%2Fa_jelenkor_legegyszerubb_kuldetese%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fparavan.blog.hu%2F2023%2F03%2F09%2Fa_jelenkor_legegyszerubb_kuldetese%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=A jelenkor legegyszerűbb küldetése"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://paravan.blog.hu/2023/03/09/a_jelenkor_legegyszerubb_kuldetese#comments"><img class="item_ctp" src="https://paravan.blog.hu/rss/image/post/id/18067314" border="0" /></a><br /></p>
polgárpukkasztás
mai_világ
Emil
fiktívfecsegő
0
A jelenkor legegyszerűbb küldetése
Fiktív beszélgetés arról, hogy hogyan működik manapság a polgárpukkasztás.
https://paravan.blog.hu/media/image/markus-spiske-z56l143kbve-unsplash_1.jpg
Paraván blog
https://paravan.blog.hu
https://m.blog.hu/pa/paravan/image/markus-spiske-z56l143kbve-unsplash_1.jpg
https://paravan.blog.hu/2023/02/21/egy_eszak-koreai_lany_tortenete
Egy észak-koreai lány története
2023-02-21T18:19:55+01:00
2023-02-21T18:19:55+01:00
Imre Bea
https://blog.hu/user/1038208
<p>Pak Janmi mindössze 14 éves volt, amikor 2007-ben elmenekült Észak-Koreából, történetét pedig a 2015-ben megjelent <strong><a href="https://moly.hu/konyvek/pak-janmi-elni-akartam" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Élni akartam – Egy észak-koreai lány útja a szabadság felé</a></strong> című könyvében foglalja össze. Nem ő az egyetlen, aki a nyilvánosság elé tárta szülőországából való kiszabadulását, de az biztos, hogy Janmi keze közül egy nagyon összeszedetett írott anyag került ki, amely pont annyit mond el az olvasónak, amennyit kívülállóként joga van tudni egy kőkemény diktatúrában vergődő család sorsáról. Nem könnyű olvasmány, egyáltalán nem az. Néhol gyomorforgató, sokszor szívszorító, ám nagyon érdemes elolvasni akkor is, ha ez még kimaradt a témában, és akkor is, ha valaki ezzel a művel kezdené az ismerkedést Észak- Koreával. Mindenekelőtt az alábbiak miatt tartom nagyon izgalmasnak a könyvet:</p>
<p>– Pak Janmi a menekülését megelőző és azt követő életéről is beszámol. Megismerjük a szüleit, a testvérét, megtudhatjuk, hogyan tud egy átlagos család Észak-Koreában boldogulni, sok mindent megtudunk magáról az országról és a társadalmi berendezkedésről is. Sőt arról is, hogy hogyan vált ketté Korea, hogyan alakult ki a számunkra felfoghatatlan észak-koreai rendszer, hogyan gyakorolhatnak akkora nyomást a népre, hogyan érhetik el, hogy a rajongásig imádják, istenítsék a vezetőket, hogy mindezek ellenére hogyan szivárognak be külföldről a modernebb technológiai eszközök, kozmetikumok, és hogyan nézik titokban a dél-koreai sorozatokat.</p>
<p><span style="color: #800080;">„Fiatalabb koromban nem szólt állandóan valami mechanikus zaj a háttérben, mint amit mostanában Dél-Koreában meg az Egyesült Államokban állandóan tapasztalok. Nem voltak kattogó-puffogó szemetesautók, tülkölő autódudák, ezerfelé felberregő telefonok. Csak az emberi tevékenység hangjai jutottak el hozzánk: mosogató nők, gyerekeiket szólongató édesanyák, kanalak és evőpálcikák csörrenése a rizsestálkákon, ahogy a családok letelepedtek enni. Néha elkaptam egy-egy foszlányt abból, ahogy a barátaimat épp lehordták a szüleik. Nem volt bömbölő háttérzene, nem voltak okostelefonra tapadó tekintetek. Volt azonban emberi kapcsolat és meghittség – olyasvalami, amire nehezebb rátalálni a modern világban, amelyben most élek.”</span></p>
<p><span style="color: #800080;">„A mi Kedves Vezetőnk misztikus képességek birtokában volt. Életrajza szerint gondolatai erejével befolyásolni tudta az időjárást. A Kim Irszen Egyetemen töltött három éve alatt ezerötszáz könyvet írt. Már gyermekkorában megmutatkozott elképesztő stratégiai tehetsége: amikor katonásdit játszottak, olyan briliáns tervekkel állt folyton elő, hogy mindig az ő csapata nyert."</span> (Az akkori vezető Kim Dzsongun apja, Kim Dzsongil volt.)</p>
<p>– Janmi Hjeszanból – amit Kínától csupán a Jalu folyó választ el – szökött át a szomszéd államba, ám megpróbáltatásai közel sem értek véget, ugyanis Kína – elvileg – illegális bevándorlóként kezeli az észak-koreai menekülteket. A lány évekig az országban ragadt, ahol az élete egyáltalán nem vált könnyebbé, kendőzetlenül, bár nyilván nem teljes részletességgel beszél erről a hányatott időszakról is.</p>
<p>– Maga a dél-koreai beilleszkedés sem ment zökkenőmentesen, hiába a szabadság, a demokrácia. Sőt pont ez utóbbiak miatt óriási kulturális különbséggel találják szembe magukat az északról menekülők. Dél-Korea egy fejlett, dübörgő ország, ahol más akcentussal beszélik a nyelvet, más szavakat használnak, ezért hamar kiszúrják az észak-koreaiakat. Na és persze másképp gondolkodnak. Illetve pontosabban: kifejezetten elvárják a gondolkodást, az önálló véleményalkotást és döntést, amelyek egy masszív diktatúrából érkezett számára nem is olyan egyszerű feladatok.</p>
<p><span style="color: #800080;"> „Végre ott voltam a lehetőségek birodalmában, ahol a boltban tizenötféle rizs közül lehet választani, én meg máris visszavágytam oda, ahol megmondták, hogy mit csináljunk.”</span></p>
<p><span style="color: #800080;">„Dél-Koreában úgy rajongtak a szép emberekért, mint északon a Vezetőért. A nagy különbség az volt, hogy Dél-Koreában az emberek megválaszthatták, kit akarnak bálványozni.”</span></p>
<p>– Végül, de nem utolsó sorban arról is említést tesz, hogy mit érzett, amikor az Észak - Koreában óriási ellenségnek számító Amerikai Egyesült Államok területére lépett.</p>
<p>Azt hiszem, az, hogy Pak Janmi története sikeresen végződött, mindenekelőtt annak köszönhető, hogy sosem veszítette el a józan eszét. Könyvében megismerkedhetünk egy intelligens, bátor, felelősségteljes, érett gondolkodású fiatal lánnyal, valamint egy számunkra félelmetes, szürreálisnak ható, ám nagyon is valóságos állami berendezkedéssel. </p>
<p>Pak Janmi TED előadása <a href="https://www.ted.com/talks/yeonmi_park_what_i_learned_about_freedom_after_escaping_north_korea?language=hu" target="_blank" rel="noopener noreferrer">itt</a> látható.</p>
<p>Pak Janmi youtube csatornája: <a href="https://www.youtube.com/@YeonmiParkOfficial" target="_blank" rel="noopener noreferrer">YeonmiParkOfficial</a></p>
<p> </p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/pa/paravan/image/micha-brandli-9dlkp8e4md8-unsplash_1.jpg" alt="micha-brandli-9dlkp8e4md8-unsplash_1.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /><em><span style="text-align: center;">Phenjan, Észak-Korea fővárosa</span></em></p>
<p><em>kép: unsplash.com/ <a href="https://unsplash.com/@micha_braendli" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Micha Brändli</a></em></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fparavan.blog.hu%2F2023%2F02%2F21%2Fegy_eszak-koreai_lany_tortenete%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fparavan.blog.hu%2F2023%2F02%2F21%2Fegy_eszak-koreai_lany_tortenete%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fparavan.blog.hu%2F2023%2F02%2F21%2Fegy_eszak-koreai_lany_tortenete%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Egy észak-koreai lány története"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://paravan.blog.hu/2023/02/21/egy_eszak-koreai_lany_tortenete#comments"><img class="item_ctp" src="https://paravan.blog.hu/rss/image/post/id/18054156" border="0" /></a><br /></p>
könyv
észak_korea
menekülés
Kína
agytágító
Pak_Janmi
0
Egy észak-koreai lány története
Ajánló Pak Janmi Élni akartam – Egy észak-koreai lány útja a szabadság felé című könyvéről.
https://paravan.blog.hu/media/image/micha-brandli-9dlkp8e4md8-unsplash_1.jpg
Paraván blog
https://paravan.blog.hu
https://m.blog.hu/pa/paravan/image/micha-brandli-9dlkp8e4md8-unsplash_1.jpg
https://paravan.blog.hu/2023/02/17/eszmecsere_a_mai_vilagrol_100_szoban
Eszmecsere a mai világról 100 szóban
2023-02-17T18:25:52+01:00
2023-02-17T18:25:52+01:00
Imre Bea
https://blog.hu/user/1038208
<p>– Furcsa egy katyvaszban élünk mostanában, nem? Abszurditás, kiismerhetetlenség, bizonytalanság van. Lassan már semmin sem lepődünk meg.<br />– Oh igen, és paradox módon mégis mindenen meglepődünk. Úgy tűnik, az általad említett tényezők nem látókörünk tágulásához, hanem annak szűküléséhez vezettek, ezért még finnyásabbá váltunk. Ha a legapróbb eltéréseket észleljük a mi életünkhöz képest – amelyek valóságos különcségek! –, gondolkodás nélkül felkapjuk a fejünket, sőt egyenesen megbotránkozunk, felháborodunk és kikérjük magunknak a dolgot.<br />– Igen, valóban. És talán nem is mi vagyunk a viszonyítási alap, hiszen önmagunkon könnyen átsiklunk, hanem maga a szent tökéletesség, amihez, azaz aminek illúziójához ebben a katyvaszban sokkal inkább ragaszkodunk, mint valaha.</p>
<p> </p>
<p><img src="https://m.blog.hu/pa/paravan/image/dawin-rizzo-kiq2tsteh0o-unsplash_1.jpg" alt="dawin-rizzo-kiq2tsteh0o-unsplash_1.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="578" height="772" /></p>
<p style="text-align: center;"><em><small>Ez is hogy néz már ki??? </small></em></p>
<p> </p>
<p><em>kép: unsplash.com/ <a href="https://unsplash.com/photos/kiq2TSTeH0o" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Dawin Rizzo</a></em></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fparavan.blog.hu%2F2023%2F02%2F17%2Feszmecsere_a_mai_vilagrol_100_szoban%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fparavan.blog.hu%2F2023%2F02%2F17%2Feszmecsere_a_mai_vilagrol_100_szoban%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fparavan.blog.hu%2F2023%2F02%2F17%2Feszmecsere_a_mai_vilagrol_100_szoban%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Eszmecsere a mai világról 100 szóban"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://paravan.blog.hu/2023/02/17/eszmecsere_a_mai_vilagrol_100_szoban#comments"><img class="item_ctp" src="https://paravan.blog.hu/rss/image/post/id/18051722" border="0" /></a><br /></p>
világ
novellák
mai_világ
száz_szavas
tökletesség
0
Beszélgetés a mai világról
Novella a modern katyvaszról meg egyebekről 100 szóban
https://paravan.blog.hu/media/image/dawin-rizzo-kiq2tsteh0o-unsplash_1.jpg
Paraván blog
https://paravan.blog.hu
https://m.blog.hu/pa/paravan/image/dawin-rizzo-kiq2tsteh0o-unsplash_1.jpg
https://paravan.blog.hu/2023/02/01/en_tenyleg_beket_akarok_oke
Én tényleg békét akarok, oké?
2023-02-01T20:09:35+01:00
2023-02-01T20:09:35+01:00
Imre Bea
https://blog.hu/user/1038208
<p>– A béke tönkretesz mindent! – pillant fel Emil hosszúra nyúlt, mély csenddel tömött percek után a söröskorsójából.<br />– Tessék? Mi tesz tönkre mindent? – kérdez vissza az apja, akit váratlanul ért a csend megtörése.<br />– A béke.<br />– Aha. Akkor mégis jól hallottam. Nagyon furán gondolkodsz te, fiam. Mondjuk ezt mindig is tudtam. Szóval… a békének pont nem szokása tönkretenni úgy egyáltalán bármit is. Nem???<br />– A békének nem nagyon van semmiféle szokása, már csak azért sem, mert a béke maga sem létezik. <br />– Végtelenül elkeserít fiam, hogy nem hiszel benne. Ezzel a borús gondolkodással leginkább magadnak ártasz, amellett, hogy engem is lehúzol a sötétbe magaddal.<br />– Oh, szegény apám! Tudod, az a baj a békével, hogy az emberek nem mernek belegondolni abba, hogy mivel is jár, vagy egyszerűen átdefiniálják.<br />– Mégis mivel jár? Nyugalommal, harmóniával. Ezek olyan szörnyűségek?<br />– Meg egy rakás lemondással, meg alkalmazkodással, kemény munkával, együttműködéssel, és magától értetődően mindenki tesz érte, és mindenki egyenjogú félként kezeli a többi érintettet. Nos szerintem ezt jelenti a béke. Elhiszem, hogy vannak, akik tényleg erre vágynak, csak nem gondolnak bele, vagy nem akarnak belegondolni abba, hogy mennyi mindent kellene megtenni érte. Sokan viszont szimplán más értelmet adnak a <em>béke</em> szónak, mégpedig azt, hogy <em>te úgy táncolsz, ahogy én fütyülök, </em>no persze ilyen részletes magyarázatokba nem bocsátkoznak, csupán a békét emlegetik előszeretettel. És valóban, ha a táncolónak sincs ez ellen kifogása, akkor minden rendben van. Akkor béke van. Csakhogy a táncolónak általában szokott lenni némi kifogása. Lehet, hogy csak nagyon mély tudatalatti szinteken mocorognak ezek a kifogások, lehet, hogy tudatosabb lelki szinteken, olyanokon, amelyeket érzékel a táncoló, de különböző okokból – leginkább persze félelemből – nem juttat kifejezésre, és az is előfordulhat, hogy ezek a kifogások valamilyen módon megmutatkoznak, például a táncoló önkifejezésében, lázadásban. Hát azt hiszem, ezekben az esetekben igazán nem beszélhetünk békéről. Táncoló és …. vagyis mondjuk ki, elnyomott és elnyomó között nem jöhet létre béke. Érted apám? Így van ez két ember között, egy családban, tágasabb rokonságban, nagyobb közösségekben, országos szinten és országok közötti kapcsolatokban, na és persze nagyhatalmi viszonylatokban is.<br />– Jaj, fiam, mindig ez van. A második sör után filozofikus hangulatba kerülsz, és zagyválsz összevissza. Pedig a béke nem egy túl bonyolult dolog. <br />– Aha. Akkor elmondanád, hogy miért nincs, ha a szomszéd Julikától a mocskos vezetőkig mindenki ezt mantrázza és ezt akarja?<br />– Hát tudom én? Talán mert mindenki egy kicsit másképp akarja.<br />– Ja, hát azt hiszem, én is erről beszéltem.<br />– Akkor jó. Igyuk meg a sörünket, és zárjuk le ezt a békés tereferét.</p>
<p> </p>
<p>Ez a téma másokat is megihletett, az alábbi linkre kattintva olvashatók a gondolataik:</p>
<div class="inlinkz-widget" data-uuid="41fde57588d34bc98daa158b3d830123" style="width: 100%; margin: 30px 0; background-color: #eceff1; border-radius: 7px; text-align: center; font-size: 16px; font-family: 'Helvetica Neue',Helvetica,Arial,sans-serif;">
<div style="padding: 8px;">
<p style="margin-bottom: 15px;">Meghívlak <strong>közös</strong> link „party”-ra!</p>
<a href="https://fresh.inlinkz.com/p/41fde57588d34bc98daa158b3d830123" target="_blank" rel="nofollow noopener noreferrer" style="padding: 5px 20px; background: #209cee; text-decoration: none; color: #efefef; border-radius: 4px;"> Kattints a gombra!</a></div>
</div>
<p> </p>
<p><img src="https://m.blog.hu/pa/paravan/image/sunguk-kim-jhqbxsoruxa-unsplash_1.jpg" alt="sunguk-kim-jhqbxsoruxa-unsplash_1.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p> <em>kép: unsplash.com/<a href="https://unsplash.com/photos/JhqBxsORuXA" target="_blank" rel="noopener noreferrer"> Sunguk Kim</a></em></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fparavan.blog.hu%2F2023%2F02%2F01%2Fen_tenyleg_beket_akarok_oke%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fparavan.blog.hu%2F2023%2F02%2F01%2Fen_tenyleg_beket_akarok_oke%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fparavan.blog.hu%2F2023%2F02%2F01%2Fen_tenyleg_beket_akarok_oke%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Én tényleg békét akarok, oké?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://paravan.blog.hu/2023/02/01/en_tenyleg_beket_akarok_oke#comments"><img class="item_ctp" src="https://paravan.blog.hu/rss/image/post/id/18038954" border="0" /></a><br /></p>
világ
béke
novellák
0
Én tényleg békét akarok, oké?
Novella a békéről és arról, hogy mindenki vágyik rá, mégsem akar összejönni.
https://paravan.blog.hu/media/image/sunguk-kim-jhqbxsoruxa-unsplash_1.jpg
Paraván blog
https://paravan.blog.hu
https://m.blog.hu/pa/paravan/image/sunguk-kim-jhqbxsoruxa-unsplash_1.jpg
https://paravan.blog.hu/2022/12/16/beszelgetes_a_kimondott_szavakrol
Beszélgetés a kimondott szavakról
2022-12-16T19:24:42+01:00
2022-12-16T19:24:42+01:00
Imre Bea
https://blog.hu/user/1038208
<p><em>Lulu és Oszkár útjai gyakran keresztezik egymást, amiben nincs semmi meglepő, hiszen egy környéken laknak. Egymásba botlanak a boltban, a postán, a patikában, a kocsmában vagy – szökőévente – az edzőteremben. És amikor véletlenül találkoznak, jól megvitatják egymással a dolgokat. Ezúttal is valami ilyesmi történt.</em></p>
<p>– Nahát Oszkár, ezer éve nem láttalak! Mesélj, mi van veled?<br />– Nincs mesélnivalóm, Lulu.<br />– De hiszen az mindenkinek van!<br />– Ja, sajnos. És ez a baj.<br />– Baj??? Szerintem ez jó dolog, nagyon is jó.<br />– Volt idő, amikor én is így gondoltam, de a véleményem mára megváltozott.<br />– Jaj, Oszkár, megint annyira negatív vagy!<br />– Én inkább úgy fogalmaznék, Lulu, hogy látom a valóságot, ami nagyon elkeserít.<br />– Mégis miféle valóságot?<br />– Hát tudod, évekkel ezelőtt én is azt hittem, hogy jó, hogy az emberek végre elkezdenek kimondani olyan dolgokat, amiket régebben nem mertek. Jó, hogy végre kezdnek foglalkozni az érzéseikkel, a traumáikkal, és úgy egyáltalán önmagukkal. Jó, hogy kezdenek dőlni a tabuk, hogy kezdnek felülíródni régi merev berögződések. <br />– De hát ez tényleg jó, nem? Amikor mi fiatalok voltunk, egy csomó minden tabunak számított. Túl sok volt a hallgatás, a félrenézés, a szőnyeg alá söprés. Egy kicsit azt érzem, hogy most kezdi a világ feldolgozni a traumáit, most kezdenek fellélegezni az emberi lelkek, és már ne is haragudj, de én ezt csodálatosnak tartom. Nem lehet folyton hallgatni, el – és bezárkózni, szemet lesütni. Én úgy érzem, hogy az emberek kezdik felvállalni önmagukat, a sérüléseiket, az esendőségüket, emiatt emberibb a légkör, és egy kicsit talán közelebb is kerülünk egymáshoz.<br />– Bevallom, hogy én is ebben reménykedtem, de sajnos az a tapasztalatom, hogy pont az ellenkező irányba haladnak a dolgok. Túlságosan átestünk a ló másik oldalára.<br />– Ezt mégis hogy érted?<br />– Úgy, Lulu, hogy egyetlen kimondott és leírt szónak sincs súlya, jelentősége, értéke. Mindenki fecseg össze-vissza elsősorban a médiában és a közösségi felületeken, ami azt eredményezi, hogy lassan senkit nem érdekel semmi és senki. Amikor másodpercenként ömlenek az intim információk másokról, sok esetben olyanokról, akikről azt sem tudjuk, kicsodák, akkor jó eséllyel besokallunk ettől az egésztől, és az együttérzés és a kíváncsiság helyét szépen lassan átveszi az érdektelenség és a közöny. Érted, LuLu? A közöny! Szóval már nem fog meghatni, ha valaki a legmélyebb traumájáról posztol, vagy az, hogy hány gyerek halt meg a szomszédban zajló háborúban, sőt talán az is hidegen hagy, hogy hányan éheznek vagy fagyoskodnak a saját országunkban. És ami a legszomorúbb, hogy kiüresedve, közönyösen hallgatjuk végig a jó barátot, aki éppen kiönti a szívét nekünk. Aki esetleg még nem jutott el a teljes közöny állapotába, az ingerülten, dühösen reagál mások megnyilvánulásaira. Ezeket a nagy kitárulkozásokat, amik mostanában történnek, illetve ezek túlcsordult mennyiségét egyáltalán nem tartom jó dolognak. Olyan világban élünk, amelyben megszűnik az igazi intimitás, amelyben megszűnik az egymás iránti figyelem, a valódi párbeszéd, amelyben nincsenek titkok. Illetve, titkok vannak, mindig is lesznek, csak valahogy már nem robbannak akkorát, ha kitudódnak, és senkit nem izgat, ha nem tudódnak ki. Szóval nem értek veled egyet: ez a világ sokkal inkább eltávolít egymástól, nem pedig közelebb hoz egymáshoz.<br />– Jó, de mégis mi lenne a megoldás? Hiszen most beszéltük meg, hogy az sem volt jó, amikor nem mertük kimondani, hogy mit gondolunk, mit érzünk.<br />– Nyilván nem volt jó. Meggyőződésem, hogy a világ részben ezeknek az elhallgatásoknak, elfojtásoknak a következményeit nyögi most. Hogy mi lenne a megoldás? Fogalmam sincs, de én kapásból megszüntetnék néhány közösségi felületet. Nem azt mondom, hogy az összeset, de már túl sok van belőlük, és gyanítom, hogy folyamatosan jelennek meg újabbak. Aztán minden megmaradt felületen limitálnám a napi posztok mennyiségét, és azt hiszem, azt is megszabnám, hogy naponta mennyi időt lehet tölteni ezeken az oldalakon.<br />– Khm, vannak országok, ahol…<br />– Igen, tudom, Lulu. Nem akarok autokrata politikai közegben élni, de ebbe így egyszerűen bele fogunk dögleni. Én csak azt szeretném, ha a kimondott szavak visszanyernék a súlyukat, az értéküket. Azt szeretném, ha a szavak kimondói, valamint fogadói egyaránt éreznék a felelősségüket, ha nem lennének restek a lehető legpontosabban fogalmazni és jól értelmezni. Sok emberben nagyon fura világkép alakulhat ki ennek az óriási információáramlásnak köszönhetően. Gyakorlatilag bármire rá lehet mondani, hogy hiszti vagy fake news, olyasmire is, ami nagyon is valós és jelentős, és bármilyen semmiségnek lehet feleslegesen nagy feneket keríteni. Annyira, de annyira el tud torzulni az emberek valóságérzékelése, hogy az félelmetes. Jó lenne visszafogni az online tartalmak mennyiségét, és jó lenne, ha tudatosan és ésszel használnák ezeket a felületeket, hogy könnyebben tudjunk szűrni, jobban tudjunk figyelni a fontos ügyekre, témákra, és hogy mondjuk ne görgessük át fásultan depressziós ismerősünk segélykiáltását, akinek legközelebb a halálhíréről értesülünk. Tudod, annyit beszélünk erről a kurva empátiáról, miközben egyre kevésbé érezzük.<br />– Jaj, Oszkár. Túlságosan komoly dolgok járnak az eszedben így ünnepek előtt. Amíg egyesek számára a profit és hatalom fontosabb lesz, mint az emberek mentális állapota, addig nem várható javulás ezen a téren (sem). Vagyis mondjuk ki, felesleges reménykedni. De most beszélgessünk arról, hogy mikor jössz át karácsonyi vacsorára hozzám, ugyanis engem egyelőre még nagyon is érdekel, hogy hogy vagy. Na meg persze kíváncsi vagyok a titkaidra…<br />– Jaj, Lulu, nemhogy azt hidd, hogy bármit is kihúzhatsz belőlem. Bár tény, hogy a forralt borod eléggé ütős szokott lenni.</p>
<p> </p>
<p><img src="https://m.blog.hu/pa/paravan/image/camilo-jimenez-qzeno_gq7qa-unsplash_1.jpg" alt="camilo-jimenez-qzeno_gq7qa-unsplash_1.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p><em>kép: unsplash.com/ <a href="https://unsplash.com/photos/qZenO_gQ7QA" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Camilo Jimenez</a></em></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fparavan.blog.hu%2F2022%2F12%2F16%2Fbeszelgetes_a_kimondott_szavakrol%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fparavan.blog.hu%2F2022%2F12%2F16%2Fbeszelgetes_a_kimondott_szavakrol%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fparavan.blog.hu%2F2022%2F12%2F16%2Fbeszelgetes_a_kimondott_szavakrol%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Beszélgetés a kimondott szavakról"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://paravan.blog.hu/2022/12/16/beszelgetes_a_kimondott_szavakrol#comments"><img class="item_ctp" src="https://paravan.blog.hu/rss/image/post/id/18003782" border="0" /></a><br /></p>
szavak
közöny
novellák
közösségi_média
Lulu_és_Oszkár
0
Beszélgetés a kimondott szavakról
Fiktív beszélgetés kimondott szavakról, közönyről, közösségi médiáról.
https://paravan.blog.hu/media/image/camilo-jimenez-qzeno_gq7qa-unsplash_1.jpg
Paraván blog
https://paravan.blog.hu
https://m.blog.hu/pa/paravan/image/camilo-jimenez-qzeno_gq7qa-unsplash_1.jpg
https://paravan.blog.hu/2022/12/08/furcsa_vendeg_furcsa_kivansaggal_a_mikulasnal
Furcsa vendég furcsa kívánsággal a Mikulásnál
2022-12-08T20:21:09+01:00
2022-12-08T20:21:09+01:00
Imre Bea
https://blog.hu/user/1038208
<p>A Mikulás érezte, hogy nagyon furcsa évek ezek a 2020-as évek, jóval furcsábbak az eddigieknél, ám ez a 2022, ez valahogy tényleg mindent visz. Az történt ugyanis – sok más egyéb mellett –, hogy a Világ audienciát kért tőle. Ráadásul levelében kihangsúlyozta, hogy a dolog eléggé sürgős, és jó lenne, ha a találkozásra még a nagy ajándékosztás előtt sor kerülne. A Mikulás, mivel roppantul kíváncsi volt, na meg mert ő mégiscsak a Mikulás, természetesen eleget tett ennek a kívánságnak. Is.</p>
<p>Így hát 2022 decemberének egyik napján – ki tudja, melyiken? – a Világ dideregve, kifacsarva és eléggé sápadtan toppant be Santaék otthonába, ahol rögtön a meleg, otthonos, mézeskalács illatú nappaliba invitálták. Mikulásné forró csokit és süteményekkel teli tálcát tett az asztalra, majd sűrű teendőire hivatkozva távozott.</p>
<p>– Bocsáss meg, kérlek, mifelénk ilyen az időjárás, tudom, hogy sokan nehezen bírjátok. De hamar felmelegszel, meglátod. – szólalt meg a Mikulás.<br />– Oh, nem a hideg a legfőbb bajom, hidd el.<br />– Hiszen reszketsz!<br />– Igen, de azt hiszem, leginkább azért, mert teljesen kimerültem. Épp ezért vagyok itt. Arra szeretnélek kérni, hogy idén egy különleges ajándékkal pakold tele a felnőtteknek szánt puttonyodat.<br />– De én nem foglalkozom felnőttekkel! A felnőttek ügyei, kívánságai Isten reszortja.<br />– Na hát épp ez az! Isten levette kezét az emberiségről. <br />– Ezt szomorúan hallom. De mégis mit tehetnék én?<br />– Nos úgy hallottam, hogy a családod, meg a manók, szóval hogy ti nagyon kreatívak és furmányosak tudtok lenni, ha szükséges, ezáltal a legspeciálisabb kívánságokat is teljesítitek.<br />– Khm, izé… tudod, milyenek az emberek: pletykálnak össze-vissza. Ne higgy el nekik mindent.<br />– Nagyon jól tudom, hogy milyenek az emberek, épp ezért remélem, hogy ebben az egy dologban legalább igazuk van. <br />– Kezdesz megijeszteni. Olyan keserűnek és hitehagyottnak tűnsz. Mégis mi a gond?<br />– Az emberek, vagyis leginkább a felnőttek a gond.<br />– Oh, erről én is tudnék mesélni! Képzeld, van egy szülőpár, illetve sok problémás szülő van, na mindegy. Szóval ez a szülőpár vastag piros tollal jelzi a helyesírási hibákat a gyerekei nekünk szánt leveleiben. Miért nem beszélik meg ezeket együtt és javítják ki közösen, ha már ilyen kis pedánsak, mármint a szülők, nem? Ráadásul a levelek tartalmát is erősen korrigálják. Ezt mi nagyon felháborítónak tartjuk, mert ezzel korlátozzák utódaik szabad gondolkodását. Bár tündériek a csemeték, félő, hogy így ugyanolyan merev felnőttekké válnak, mint amilyenek a szüleik.<br />– Na erről beszélek! És akkor az okoskodás meg a merevség még nem is a legnagyobb baj.<br />– Hanem mi a legnagyobb baj?<br />– Az, hogy az emberek, vagyis leginkább a felnőttek egyszerűen idióták. Mintha nem ezen a világon élnének! Játsszák az agyukat, lökik az erkölcsös dumát, közben meg tönkretesznek mindent maguk körül. Engem már teljesen kizsigereltek és kikészítettek, azért vagyok ilyen állapotban. Ha nem változik semmi, nem sokáig fogom bírni.<br />– Ó, te szegény!<br />– De nem csak én fogok erre rámenni, hanem az emberek is. Na meg ti is.<br />– Mi???<br />– Ha minden összedől, nektek is annyi.<br />– Ilyen nagy a baj?<br />– Igen, ezt próbálom az értésedre adni. Szóval arra gondoltam, hogy idén az egyik puttonyodat egy jó nagy adag varázsporral tölthetnéd meg, amiből aztán minden felnőttre hintenél. Ez olyan varázspor lenne, amelynek hatására visszatalálnának önmagukhoz, ami azért létfontosságú – nem túlzok! –, mert ez együtt járna némi megvilágosodással meg lelki fejlődéssel, amiknek jelenleg eléggé híján vannak. Így talán végre azt is megtapasztalnák, hogy milyen is az igazi figyelem. Megtanulnának figyelni magukra, a környezetükre, na és persze rám. Mindennek hatására pedig remélhetőleg a tömérdek frusztrált, ítélkező és utálkozó kezdeményezés és reagálás helyett sokkal több érzőbb, felelősségteljesebb, érdeklődőbb megnyilvánulásra kerülne sor. Azt hiszem, ez már óriási segítség lenne számukra és számomra is.<br />– Ez szuperül hangzik, de mégis honnan szedjek én ilyen varázsport?<br />– Ezt most komolyan tőlem kérded? Hiszen te vagy a Mikulás!<br />– Hát ez az! A Mikulás vagyok, nem a Mindenható!<br />– Jó, de te a családoddal meg a manókkal a csodagyáradban képesek vagytok rá, én tudom!<br />– Te túl sok télapós filmet néztél. Mégis milyen csodagyárról, miféle manókról beszélsz???<br />– Például azokról, akik oly boldogan szánkóznak odakint! <br />– Áh, ott! Te vak vagy. Ők a szomszédaim gyerekei.<br />– Neked vannak szomszédaid?<br />– Már miért ne lennének?<br />– Hát akkor a szomszédaid jól teleszülték Lappföldet…<br />– Miért ne tették volna? Mivel nem túl sűrűn lakott terület, jól elférnek.<br />– Hát jó. Mindenesetre kérlek fontold meg a kérésemet, mert lehet, hogy minden ezen múlik. Érted? Minden!<br />– Igen, értem. Ez a te kívánságod, illetve pontosabban a második kívánságod, és én természetesen hivatásomból kifolyólag mindent megteszek, de semmit sem ígérhetek.</p>
<p>Miután a Világ ugyanolyan kifacsartan és sápadtan – de legalább már nem dideregve – távozott, mint ahogyan megérkezett, a Mikulás kissé lehangoltan mesélte el a történteket kedvesének.</p>
<p>– És képzeld, még a varázsfűszeres forró csokid sem derítette jobb kedvre, pedig aztán mi jól tudjuk, hogy ki mindenkit húzott már ki a depresszióból. Na hát ez van.</p>
<p>A Mikulás feleségével együtt kibattyogott az udvarra, ahol már milliónyi – és valószínűleg tényleg milliónyi – karácsonyi manó várta.</p>
<p>– Mindent hallottatok?<br />– Igen! – kiabálták a manók lelkesen.<br />– Na és mit gondoltok? Elkészülünk vele az ünnepekig?<br />– Naná! Hát persze! Nem kérdés! – érkezetek az ambiciózus, tettre kész válaszok.<br />– Rendben manók, akkor munkára! Mikulásné mindjárt főzi számotokra az óriási adag forró csokit.</p>
<p>Naná. Hát persze. Nem kérdés. Hát persze, hogy nem. A Mikulás jól tudta, hogy el fognak készülni a varázsporral. A tökéletes varázsporral. Ám azt is nagyon jól tudta, hogy manók ide, csodagyár oda, a dolgok nem csak ilyesmiken múlnak. Sajnos.</p>
<p> <img src="https://m.blog.hu/pa/paravan/image/tim-mossholder-egv4ig2zhpa-unsplash_1.jpg" alt="tim-mossholder-egv4ig2zhpa-unsplash_1.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p> </p>
<p><em>kép: unsplash.com/ <a href="https://unsplash.com/photos/egV4ig2ZhpA" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Tim Mossholder</a></em></p>
<p>Az alábbi linkre kattintva elolvashatjátok az MBBK facebook-csoport többi bloggerének "A télapó puttonya" témában írt bejegyzését:</p>
<div class="inlinkz-widget" data-uuid="4e1a799e522d4015a13dbd14f10f9188" style="width: 100%; margin: 30px 0; background-color: #eceff1; border-radius: 7px; text-align: center; font-size: 16px; font-family: 'Helvetica Neue',Helvetica,Arial,sans-serif;">
<div style="padding: 8px;">
<p style="margin-bottom: 15px;">You are invited to the <strong>Inlinkz</strong> link party!</p>
<a href="https://fresh.inlinkz.com/p/4e1a799e522d4015a13dbd14f10f9188" target="_blank" rel="nofollow noopener noreferrer" style="padding: 5px 20px; background: #209cee; text-decoration: none; color: #efefef; border-radius: 4px;">Click here to enter</a></div>
</div>
<p><span style="display: none;">
<script async="true" src="https://fresh.inlinkz.com/js/widget/load.js..."></script></span></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fparavan.blog.hu%2F2022%2F12%2F08%2Ffurcsa_vendeg_furcsa_kivansaggal_a_mikulasnal%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fparavan.blog.hu%2F2022%2F12%2F08%2Ffurcsa_vendeg_furcsa_kivansaggal_a_mikulasnal%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fparavan.blog.hu%2F2022%2F12%2F08%2Ffurcsa_vendeg_furcsa_kivansaggal_a_mikulasnal%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Furcsa vendég furcsa kívánsággal a Mikulásnál"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://paravan.blog.hu/2022/12/08/furcsa_vendeg_furcsa_kivansaggal_a_mikulasnal#comments"><img class="item_ctp" src="https://paravan.blog.hu/rss/image/post/id/17997832" border="0" /></a><br /></p>
novella
karácsony
világ
télapó
mikulás
0
Mese a Mikulásról, a Mikulás furcsa vendégéről meg annak furcsa kívánságáról.
https://paravan.blog.hu/media/image/tim-mossholder-egv4ig2zhpa-unsplash_1.jpg
Paraván blog
https://paravan.blog.hu
https://m.blog.hu/pa/paravan/image/tim-mossholder-egv4ig2zhpa-unsplash_1.jpg
https://paravan.blog.hu/2022/12/06/ha_erett_vagy_taho_vagy
Ha érett vagy, tahó vagy!
2022-12-06T17:01:50+01:00
2022-12-06T17:01:50+01:00
Imre Bea
https://blog.hu/user/1038208
<p>– Hát te mikor lettél ilyen tahó, fiam? – kérdezi Emilt az apja a szokásos havi kocsmázásuk során.<br />– Amikor végre benőtt a fejem lágya, apám. <br />– Kétlem, hogy az érettség tahósággal járna együtt.<br />– Pedig van összefüggés, nagyon is. Emlékszel, milyen kis hülye lázadó voltam?<br />– Hogyne. Egész gyerek – és fiatalkorodat annak szentelted, hogy az eszembe vésd. Ezúttal jelentem, sikerült! Néhány csínytevésedet szerintem még súlyosan demens koromban sem fogom feledni.<br />– Hát igen, nonkonformista voltam a javából, igyekeztem minél több téren az lenni. De azt hiszem, a legnonkonformistábbá nem a tetteim tettek, hanem a természetem. <br />– Na ja, nálad az olyan alkati dolog, hogy állandóan borsot törsz mások orra alá.<br />– Én nem erre gondoltam, hanem arra, hogy túl normális voltam. Na vigyázz apám, nehogy megfulladj! Szóval túlságosan figyelmes voltam másokkal, meg empatikus, meg kedves, meg udvarias. Meg is gyűlt a bajom a csajokkal… Na mindegy. Tény, hogy ezzel a természettel igazi különc voltam a többnyire önző és bunkó egyénekből álló társadalmunkban. De tudod, belefáradtam az egészbe, és rájöttem, nem éri meg nonkonformistának lenni. Meg már nem is annyira trendi. A konformizmus az új nonkonformizmus, vagy mifene. Na mindegy. A lényeg, hogy végre felnőttem és tahó lettem! És meg kell mondjam, jól tettem. Sokkal pezsgőbb így az életem, sokkal izgalmasabbak az emberi kapcsolataim, illetve könnyebben megtalálom a hangot a többi önző és bunkó emberrel. Látod, apám? Ilyen, ha benő az ember feje lágya: ügyesen beilleszkedik a társadalomba, amelyben egészséges szociális életet él.<br />– Te egészséges szociális életnek nevezed azt, ahogyan elbántál a Julival? Szerencsétlen ott bőgött nekem a telefonban!<br />– Ugyan apám, pont te beszélsz? Valahogy egyre fiatalabbak és dögösebbek a barátnőid, e téren nem tudok veled lépést tartani.<br />– Ez nem verseny, fiam. Nőügyekben mindig a szívemre hallgatok, hisz tudod, én olyan fickó vagyok, aki szembe mer nézni az érzelmeivel. <br />– Óh, milyen szépen fogalmaztad meg azt a nettó bunkóságot, amit velem meg anyámmal műveltél! Sokáig lapult bennem ez az elfojtott örökölt tahóság, de végül csak kiszabadult. Igazából úgy fogom fel a dolgot, hogy ez egy ajándék tőled, aminek, mint ahogy már az előbbiekben ecseteltem, nagy hasznát veszem.<br />– Ha már ajándék, itt van valóban kettő, fiam. Az első egy jó tanács: ne rágódj a múlton, egyszerűen nem éri meg!<br />– Azaz ne rágódjak a Julin, akkor se, ha sír.<br />– Jogos, Juli a múlté. A második pedig, hogy majd ha az a nő lesz tahó veled, akiért mindent, de tényleg mindent odaadnál, te is kibőgheted magad nekem. Jól fog jönni a vállam, hidd el.<br />– Ez kedves tőled, apám. Látod, ezért vagyunk mi különlegesek, te meg én, apa és fia. Azért, mert egyszerre vagyunk irtó jófejek és baromi nagy tahók.<br />– Aha. És ez minek számít? Konformizmusnak vagy nonkonformizmusnak?</p>
<p> </p>
<p><img src="https://m.blog.hu/pa/paravan/image/jibril-wang-rkk_qbso41i-unsplash_1.jpg" alt="jibril-wang-rkk_qbso41i-unsplash_1.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p><em>kép: unsplash.com/ <a href="https://unsplash.com/photos/Rkk_qBSO41I" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Jibril Wang</a></em></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fparavan.blog.hu%2F2022%2F12%2F06%2Fha_erett_vagy_taho_vagy%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fparavan.blog.hu%2F2022%2F12%2F06%2Fha_erett_vagy_taho_vagy%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fparavan.blog.hu%2F2022%2F12%2F06%2Fha_erett_vagy_taho_vagy%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Ha érett vagy, tahó vagy!"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://paravan.blog.hu/2022/12/06/ha_erett_vagy_taho_vagy#comments"><img class="item_ctp" src="https://paravan.blog.hu/rss/image/post/id/17996180" border="0" /></a><br /></p>
novella
konformizmus
tahó
apa_fia
nonkonformizmus
0
Ha érett vagy, tahó vagy!
Novella, amiben apa és fia beszélget tahóságról, konformizmusról meg egyebekről.
https://paravan.blog.hu/media/image/jibril-wang-rkk_qbso41i-unsplash_1.jpg
Paraván blog
https://paravan.blog.hu
https://m.blog.hu/pa/paravan/image/jibril-wang-rkk_qbso41i-unsplash_1.jpg
https://paravan.blog.hu/2022/11/14/nezd_meg_nezz_fel
Nézd meg. Nézz fel.
2022-11-14T19:05:35+01:00
2022-11-14T19:05:35+01:00
Imre Bea
https://blog.hu/user/1038208
<p>– Nem értem, miért lesz egyre szarabb a világ, amikor az emberek majd megvesznek azért, hogy jobbá tegyék?</p>
<p>Szuper. Ezúttal ez Jani, a pincér napindító kérdése. Amolyan kedves bónusz a reggeli kávé mellé. Érzékeny, gyenge idegzetű barátai elől elhallgatja törzshelyének létezését.</p>
<p>– Hát nézd. Szerintem az emberek szívesebben játsszák az erkölcscsőszt, mint az erkölcsös egyént. Ok, látom, nem tetszik a válaszom. Akkor íme, itt egy másik: van, aki megmenteni, és van, aki bekebelezni akarja a világot. Szerintem nem nehéz kitalálni, hogy kik vannak túlsúlyban. Hát kábé ennyi. Láttad a <a href="https://port.hu/adatlap/film/mozi/ne-nezz-fel-dont-look-up/movie-216558" target="_blank" rel="noopener noreferrer"><em>Ne nézz fel!</em></a> című filmet?<br />– Nem, mert azt mondják, eléggé gáz.<br />– Hát a valóság, amiről szól, valóban eléggé gáz. Ne hallgass az idiótákra, nézd meg bátran, mert izgalmas, mert érthető, és leginkább azért, mert kiválóan megmutatja, hogyan működik a világunk manapság. Persze remélem, az utolsó jelenetek nem fognak bekövetkezni, mert akkor kínomban nagyon fogok röhögni a túlvilágon.<br />– Nahát! Hiszel a túlvilágban?<br />– Jani, ezt a kérdést halasszuk egy másik kómás reggelre, jó? Most már tényleg meginnám a kávémat.</p>
<p> </p>
<p><img src="https://m.blog.hu/pa/paravan/image/markus-spiske-tknrspuntjs-unsplash_1.jpg" alt="markus-spiske-tknrspuntjs-unsplash_1.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p> </p>
<p><em>kép: unspalsh.com/ <a href="https://unsplash.com/photos/TknRspuNTJs" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Markus Spiske</a> </em></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fparavan.blog.hu%2F2022%2F11%2F14%2Fnezd_meg_nezz_fel%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fparavan.blog.hu%2F2022%2F11%2F14%2Fnezd_meg_nezz_fel%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fparavan.blog.hu%2F2022%2F11%2F14%2Fnezd_meg_nezz_fel%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Nézd meg. Nézz fel."><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://paravan.blog.hu/2022/11/14/nezd_meg_nezz_fel#comments"><img class="item_ctp" src="https://paravan.blog.hu/rss/image/post/id/17978170" border="0" /></a><br /></p>
világ
novellák
szar_világ
ne_nézz_fel
0
Nézd meg. Nézz fel.
Kis kávéházi csevej.
https://paravan.blog.hu/media/image/markus-spiske-tknrspuntjs-unsplash_1.jpg
Paraván blog
https://paravan.blog.hu
https://m.blog.hu/pa/paravan/image/markus-spiske-tknrspuntjs-unsplash_1.jpg
https://paravan.blog.hu/2022/11/10/erted_vagyok_nem_ellened
Érted vagyok, nem ellened!
2022-11-10T16:55:28+01:00
2022-11-10T16:55:28+01:00
Imre Bea
https://blog.hu/user/1038208
<p><a href="https://pixabay.com/hu/"></a>Emil arra jutott, hogy az emberek bizony empatikusak. Ezen ő maga is meglepődött, hiszen sokáig, nagyon sokáig az volt a meggyőződése, hogy az empátia eléggé trendi téma, azonban a valósághoz semmi köze.</p>
<p>Az utóbbi időkben viszont feltűnt neki, hogy az emberek egyre inkább szóvá teszik, ha valaki (bárki) nem úgy gondolkodik, viselkedik, él, húzza le a vécét, stb., mint ők. Sőt, töredelmesen bevallotta magának, hogy ő is így van ezzel. Egyre inkább. Tűnődni kezdett, hogy vajon mi lehet ennek az oka. Aztán rájött. Minél vehemensebb a szóvátétel, annál erősebb az empátia. Illetve leginkább fordítva. Hogy miért is? Hiszen teljesen logikus: ilyen esetekben az emberek rögtön felismerik, hogy a másik szűklátókörűsége, poros gondolkodása miatt beszél vagy cselekszik botorságokat (hát mi más miatt?). Ez őket, együttérző polgártársakat, rendkívül felzaklatja. Azonnal aggódni kezdenek a másikért, aki igenis támogatásra szorul, mivel helytelen megnyilvánulásával árt magának, a szeretteinek, a környezetének. Mindemellett a jelen hőseinek szeme előtt megjelenik a jövő társadalma, tele merev, begyöpösödött attitűdű emberrel, amit természetesen nem hagyhatnak.</p>
<p>Hát ezért a haragos, szenvedélyes, néha arrogáns, sőt erőszakos szóvátétel. Az emberek arra vágynak, hogy a másikban tudatosuljon, hozzáállása téves, amin sürgősen változtatnia kell. Van olyan, aki egészen bőbeszédű a szóvátétel során, ám akad olyan is, aki mindenféle indoklás nélkül csupán rövid mondatokat vág a másik fejéhez. Mindenekelőtt a <em>hülye vagy</em> professzionális fokozatait. Ilyenkor az a cél, hogy a másik keményen törje a fejét azon, hogy miben is hibázott. Elvégre az edukáció roppant fontos.</p>
<p>Az emberek remélik, hogy erőfeszítésük eredményesen zárul, és a másik helyes útra tér: nyitott, sokoldalú, haladó szellemiségű polgárrá fejlődik. Ha ez mégsem következik be, természetesen a következő alkalommal még erélyesebben lépnek fel.</p>
<p>Emil arra gondolt, hogy ez szép, igazán szép, meg hogy szerencsére a jövő társadalma tele lesz empatikus, intelligens emberrel.</p>
<p> </p>
<p><img src="https://m.blog.hu/pa/paravan/image/communication-1082656_960_720_1.jpg" alt="communication-1082656_960_720_1.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p> </p>
<p><em>kép: <a href="https://pixabay.com/hu/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">pixabay.com</a></em></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fparavan.blog.hu%2F2022%2F11%2F10%2Ferted_vagyok_nem_ellened%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fparavan.blog.hu%2F2022%2F11%2F10%2Ferted_vagyok_nem_ellened%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fparavan.blog.hu%2F2022%2F11%2F10%2Ferted_vagyok_nem_ellened%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Érted vagyok, nem ellened!"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://paravan.blog.hu/2022/11/10/erted_vagyok_nem_ellened#comments"><img class="item_ctp" src="https://paravan.blog.hu/rss/image/post/id/17975110" border="0" /></a><br /></p>
emberek
novellák
szóvátétel
0
Érted vagyok, nem ellened!
Novella a segítőkész, empatikus emberekről, akik mindent megtesznek azért, hogy a helyes útra tereljék a többieket.
https://paravan.blog.hu/media/image/communication-1082656_960_720_1.jpg
Paraván blog
https://paravan.blog.hu
https://m.blog.hu/pa/paravan/image/communication-1082656_960_720_1.jpg
https://paravan.blog.hu/2022/10/27/mindegy_koccintsunk
Mindegy, koccintsunk
2022-10-27T19:22:55+02:00
2022-10-27T19:22:55+02:00
Imre Bea
https://blog.hu/user/1038208
<p> – Tudod fiam, igazából magunkkal kellene úgy bánnunk, ahogyan az egónkkal tesszük. Az utóbbit féltjük, óvjuk, ha egy fikarcnyi csorba esik rajta, totál megborulunk, közben pedig az a fura lény, aki mögötte jelezni próbál, lassan elsorvad. Mi meg hagyjuk, ami bűn. Rohadt nagy bűn.</p>
<p>Túlságosan felöntöttek a garatra, állapította meg Emil. Minél hosszabb idő telik el a legutóbbi találkozásuk óta, annál inkább ez történik. És annál nagyobb zagyvaságokat beszél az apja.</p>
<p>– Felfogod, amit mondok? Magadért állj ki, magadat féltsd, ne az egódat! Én nagyon elszúrtam, te legalább ne tedd. Ne baszd el az életed!</p>
<p>Az előléptetéséről mesélt az apjának, amire koccintottak. Talán eggyel többször, mint kellett volna. Meg arról az új csajról is mesélt, aki egészen normális, és akivel egészen normálisan alakulnak a dolgok. Erre is koccintottak. Talán eggyel többször, mint kellett volna. Aztán az apjából kicsordult ez a filozófiai massza. Verseny, az van. Csak az van. És mindenki az egóját küldi a frontvonalra. Ha nincs egód, piszok gyorsan kicsinálnak, az tuti.</p>
<p>– Az egóm én vagyok. – mondta ki hangosan. – És nincs mögötte semmiféle fura, jelezni próbáló lény.<br />– Az baj, nagy baj.<br />– Ismerem magam, nem lesz gond.<br />– Ó, jaj. Te is túl későn fogsz rájönni, de hát mit csináljunk, rám ütöttél. Na mindegy, koccintsunk azokra a dagadt, szarkeverő egókra!</p>
<p> </p>
<p><img src="https://m.blog.hu/pa/paravan/image/bence-boros-8t5uav6kkza-unsplash_1.jpg" alt="bence-boros-8t5uav6kkza-unsplash_1.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p><em> kép: unsplash.com/ <a href="https://unsplash.com/photos/8T5UAV6KkZA" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Bence Boros</a></em></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fparavan.blog.hu%2F2022%2F10%2F27%2Fmindegy_koccintsunk%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fparavan.blog.hu%2F2022%2F10%2F27%2Fmindegy_koccintsunk%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fparavan.blog.hu%2F2022%2F10%2F27%2Fmindegy_koccintsunk%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Mindegy, koccintsunk"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://paravan.blog.hu/2022/10/27/mindegy_koccintsunk#comments"><img class="item_ctp" src="https://paravan.blog.hu/rss/image/post/id/17963368" border="0" /></a><br /></p>
kapcsolatok
novellák
egó
psziché
0
Mindegy, koccintsunk
Rövid novella, amiben apa és fia beszélget, és valószínűleg nem igazán érti egymást.
https://paravan.blog.hu/media/image/bence-boros-8t5uav6kkza-unsplash_1.jpg
Paraván blog
https://paravan.blog.hu
https://m.blog.hu/pa/paravan/image/bence-boros-8t5uav6kkza-unsplash_1.jpg
https://paravan.blog.hu/2022/10/07/az_igazakrol
Az igazakról
2022-10-07T19:04:10+02:00
2022-10-07T19:04:10+02:00
Imre Bea
https://blog.hu/user/1038208
<p>A világ túl zajos, villant be neki, miközben a kávéját kortyolgatta viszonylag nyugodt körülmények között. Ez persze önmagában nem lenne baj. A baj – sőt, katasztrófa – valójában az, hogy őrülten hamis hangok gerjesztik ezt a fülsiketítő morajt. Azoknak a hangja, akik jogokra, szabadságra, önbecsülésre, önmagukért való kiállásra és még ki tudja mire hivatkozva löknek félre másokat a színpadon, hogy öncélú, ostoba ripacskodásukkal magukra vonják a figyelmet, pedig valódi okuk nincs erre. Előadásaik kifejezetten károsak, de ezt ők – és még sokan – nem érzékelik, vagy ha mégis, akkor inkább rájátszanak, csakhogy ne kelljen beismerniük. Mindeközben az igazi, sokszor véres küzdelmek a kulisszák mögött zajlanak. Azok küzdelmei, akik a megélhetésüket vagy akár az életüket is kockáztatva állnak ki az igazukért. Nekik valóban van önbecsülésük, bátorságuk, felelősségérzetük. Vannak félelmeik is, tettre sarkalló, nem gyávaságba dermesztő félelmeik. Igen, rettegnek és irtóznak. A megalkuvástól, a megsemmisítéstől, amely egy hamis keretrendszerben vár rájuk. Felveszik hát a harcot e hamis, lenyomó felsőbb erők ellen, abban reménykedve, hogy élhetőbb lesz az életük, élhetőbb lesz mások élete, élhetőbb lesz a világ. Vannak köztük iráni nők, vannak a háború ellen utcára vonuló oroszok, akadnak ellehetetlenített pedagógusok, valamint szimplán olyanok, akiket pofátlan módon még érdekel a társadalom, amelyben élnek. A világ az ő hangjuktól kellene hogy zajos legyen. Csakhogy nem ők vannak többségben, és nem ők kapják a főműsoridőt. Naná, hogy nem, hiszen nem játszanak túl jól. Mi több, nem is játszanak, hiszen ők pont amellett döntöttek, hogy inkább önmaguk maradnak, minthogy rájuk nem illő szerepekben tetszelegjenek. A színpadot és ezáltal a figyelmet azok uralják, akik önbecsülésük helyett az önteltséget, méltóságuk helyett az egót választották, és valóban elbűvölőek rikító szerepeikben.</p>
<p>Csoda hát, hogy az ártatlan szemlélő nem érti, hogy minek tüntetnek, minek hisztiznek <em>ezek</em>, miközben elalél hamisan kreált „ügyektől”, illetve azoktól, akik azt hangoztatják, hogy mennyire fontos számukra a fenntarthatóság, az állatok támogatása és hasonlók, pedig igazából a kisujjukat sem mozdítják?</p>
<p>Ilyesmiken mélázott, miközben a kávéját kortyolgatta. Na meg azon, hogy nem jól van ez így, meg hogy van-e egyáltalán értelme mindannak, amit <em>ezek </em>az igazi harcosok tesznek. Aztán arra jutott, hogy talán van. Hiszen ma már méltóképpen megemlékezünk azokról, akik a múltban cselekedtek hasonlóképpen. Ma már értékeljük akkori kiállásukat, lázadásukat, mert jól tudjuk, hogy a világ még ilyen sem lenne, ha valamikor a múltban ők nem harcoltak volna magukért, és nem harcoltak volna a jövőért. Vagyis értünk.</p>
<p> </p>
<p><img src="https://m.blog.hu/pa/paravan/image/markus-spiske-r1bs0pzlr1m-unsplash_1.jpg" alt="markus-spiske-r1bs0pzlr1m-unsplash_1.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p> </p>
<p><em>kép: unsplash.com/ <a href="https://unsplash.com/photos/r1BS0pzlr1M" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Markus Spiske</a></em></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fparavan.blog.hu%2F2022%2F10%2F07%2Faz_igazakrol%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fparavan.blog.hu%2F2022%2F10%2F07%2Faz_igazakrol%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fparavan.blog.hu%2F2022%2F10%2F07%2Faz_igazakrol%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Az igazakról"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://paravan.blog.hu/2022/10/07/az_igazakrol#comments"><img class="item_ctp" src="https://paravan.blog.hu/rss/image/post/id/17948934" border="0" /></a><br /></p>
harc
világ
novellák
kiállás
0
Az igazakról
Novella a zajos világról, meg azokról, akikről sajnos nem esik elég szó.
https://paravan.blog.hu/media/image/markus-spiske-r1bs0pzlr1m-unsplash_1.jpg
Paraván blog
https://paravan.blog.hu
https://m.blog.hu/pa/paravan/image/markus-spiske-r1bs0pzlr1m-unsplash_1.jpg
https://paravan.blog.hu/2022/09/26/pfff_luzerek
Pfff, lúzerek!
2022-09-26T15:27:51+02:00
2022-09-26T15:27:51+02:00
Imre Bea
https://blog.hu/user/1038208
<p><em>100 szavas novella</em></p>
<p>Emil közölte a barátjával, hogy nem hisz semmiféle világmegváltásban, és legszívesebben felpofozná azokat, akiknek a világjobbítás a céljuk. <br />– Miért vagy ennyire kiábrándult? – kérdezte a barátja kissé lefitymálva. – Régen nem ilyen voltál! <br />Emil erre hosszasan tudott volna válaszolni, de semmi értelmét nem látta. <br />– Ez nem kiábrándultság, hanem józanság, érettség, bátorság. <br />– Ugyan miért volna bátorság? <br />– Azért, mert ki merem mondani, hogy elbasztuk. Azzal etetjük magunkat, hogy amit teszünk, az egy szabadabb, élhetőbb, – szebb! – világért van, miközben egyre zavarosabbá, értelmetlenebbé, mérgezőbbé, lélekölőbbé válik minden körülöttünk. Na meg bennünk. Ez azért elég nagy lúzerség, nem? És tudod, hiába áltatjuk magunkat, innen már nincs kiút.</p>
<p> </p>
<p><img src="https://m.blog.hu/pa/paravan/image/nick-fewings-j54djpxyjue-unsplash_1.jpg" alt="nick-fewings-j54djpxyjue-unsplash_1.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="592" height="444" /></p>
<p style="text-align: center;"><small><em>Szabad világ?</em></small></p>
<p> </p>
<p><em>kép: unsplash.com/ <a href="https://unsplash.com/photos/J54DjpXYJuE" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Nick Fewings</a></em></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fparavan.blog.hu%2F2022%2F09%2F26%2Fpfff_luzerek%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fparavan.blog.hu%2F2022%2F09%2F26%2Fpfff_luzerek%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fparavan.blog.hu%2F2022%2F09%2F26%2Fpfff_luzerek%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Pfff, lúzerek!"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://paravan.blog.hu/2022/09/26/pfff_luzerek#comments"><img class="item_ctp" src="https://paravan.blog.hu/rss/image/post/id/17937634" border="0" /></a><br /></p>
világ
világmegváltás
novellák
0
Pfff, lúzerek!
100 szavas novella, melynek egyik szereplője nem hisz a világmegváltásban, és el is mondja, hogy miért.
https://paravan.blog.hu/media/image/nick-fewings-j54djpxyjue-unsplash_1.jpg
Paraván blog
https://paravan.blog.hu
https://m.blog.hu/pa/paravan/image/nick-fewings-j54djpxyjue-unsplash_1.jpg
https://paravan.blog.hu/2022/08/22/mirol_szol_a_nagy_mu_irokam
Miről szól a nagy mű, írókám?
2022-08-22T20:21:10+02:00
2022-08-22T20:21:10+02:00
Imre Bea
https://blog.hu/user/1038208
<p>Na mi a helyzet, írókám? Kérdezi mindig Jani, a pincér. Senki mástól nem fogadná el ezt az írókámat, de Janitól valahogy nem hangzik sem bántón, sem lekezelőn. Eléggé közelinek és közvetlennek mondható a kapcsolatuk, hiszen ő, az író már évek óta abban a kávézóban tölti a délelőttjeit, ahol Jani dolgozik.</p>
<p><br />– Ezúttal miről szól a nagy mű, írókám? – érdeklődik újfent Jani.<br />– A nagy fordulópontról.<br />– Aha. Egy kicsit bővebben?<br />– Arról a fordulópontról, amikor az ember rájön, hogy egyáltalán nem érdekli a világot, ellenben őt nagyon is érdekli a világ.<br />– Ez szörnyen hangzik.<br />– Dehogyis. Egy középkorú ember számára ez rendkívül jelentős felismerés. Megváltoztatja a gondolkodásmódot, az életet, és szerintem nagyon is jó irányban.<br />– Ne haragudj meg, de közölném, hogy én nagyon is fontos vagyok a világ számára!<br />– Normális, hogy így gondolod, hiszen még fiatal vagy.<br />– Én fiatal??? Mondjuk hozzád képest lehet. De itt a kulcsszó a kávé. Az, hogy én kávét főzök az embereknek. Méghozzá isteni kávét.<br />– Ezzel nem tudok vitatkozni. De attól még ez egy izgalmas téma, és eléggé valós. A lényeg, hogy a karakterem, akiről írok, éppen ezt a felismerést éli meg.<br />– Szegény, nagyon unalmas lehet. Jól van, jól van, itt a kávéd, már töltöm is, nyugi. De tudod, azt jutott eszembe, hogy az ember igenis akarjon fontossá válni a világ számára. Hiszen ez egy csodálatos, mélyről fakadó vágy, ami óriási hajtóerő tud lenni, és ami energikussá, lelkessé, kíváncsivá, küzdővé tehet.<br />– Meg rohadtul önzővé. És iszonyúan elvakít.<br />– Jó, de igazából nincs is akkora különbség a kétféle hozzáállás között. Például a kutatók, tudósok baromira kíváncsiak a világra, meg akarják ismerni, fel akarják tárni az ismeretlen területeit. Nem? Az az álmuk, hogy felfedezzenek valamit, ami aztán híressé, elismertté, sikeressé teheti őket. Sokuknak baromi nagy az egója. Szóval ez a két embertípus nem is különül el egymástól annyira, szerintem sokan mindkét kategóriába beleillenek.<br />– Én nem embertípusokról beszélek, úgy gondolom, világosan fogalmaztam. Nem célom kategorizálni az embereket, nem szeretnék ilyesmibe... keveredni. Amint már említettem, ez egy fordulópont, amely után az érintett kevésbé egoistává, ám sokkal nyugodtabbá, kiegyensúlyozottabbá, nyitottabbá válik, és merem állítani, hogy jóval szabadabbá is.<br />– Ok, de ez a fordulópont akkor is viszonylag kevesek életében következik be. Például politikusokéban és profithajhász üzletemberekében egészen biztosan nem. Nem hiszem, hogy az ő <em>rohadtul fontosnak érzem magam, ellenben tojok a világra</em> attitűdjük csak úgy ukmukfukk megváltozhat. Nem úgy, mint a tied, ugye?<br />– Ezzel mire célzol?<br />– Hát gondolom, te magad is megtapasztaltad azt, amiről írsz.<br />– Bármennyire meglepő is, egy író a fantáziáját is szokta használni az alkotás során. <br />– Aha. Szóval a te karaktered egy középkorú… férfi?<br />– Igen, az. De nem én vagyok. Ő izgalmasabb nálam.<br />– Jó, akkor tutira egy vezető beosztású valaki, aki megunta a számok világát, a profitorientált gondolkodást, ezért eldobta a nyakkendőt, helyette túrabakancsot húzott, majd jól nekiindult a világnak. <br />– Jani, én nem az <em>Ízek, imák, szerelmek 2.</em>- t tervezem papírra vetni.<br />– Pedig az nem is lenne annyira rossz ötlet.<br />– Jesszus. Lehet, hogy az én karakterem unalmas, viszont a te fantáziád meglehetősen silány.<br />– Aha. És mondd, téged mi hajt az írás során? A világ iránti kíváncsiságod, vagy netán az, hogy rendkívül népszerű és olvasott író legyél?<br />– Én már rendkívül népszerű és olvasott író vagyok.<br />– Hű, de nagy az egód! Úgy tűnik, hogy még a nagy fordulópont előtt állsz.<br />– Mondtam, hogy a regény nem rólam szól.<br />– Hát persze. Hiszen te hatással akarsz lenni az olvasókra, sőt akár az életükre is, elvárod, hogy a világ – még ha az egy szűkebb világ is – érdeklődést mutasson a műveid iránt. De szerintem ez helyes, nagyon is. Már céloztam rá, én pont az ilyen embereket bírom.<br />– Én viszont nem bírom azokat, akik nem hagyják, hogy a vendégeik nyugodtan elfogyaszthassák a kávéjukat, amíg az ki nem hűl, ráadásul hosszasan feltartják őket a hülyeségeikkel. De legalább most kiderült, hogy világ köszöni szépen, de a te tevékenykedésed nélkül is remekül működik. Nézz csak körül! A vendégek elégedetten fogyasztják mindazt, amit rendeltek és megkaptak más pincérektől.<br />– Ha te mondod. Akkor feléd sem nézek többet, idd csak a kihűlt löttyödet.<br />– Jani, várj! Kérhetnék még egy jó erős feketét? Iszonyúan szükségem lenne rá a koncentráláshoz.<br />– Nem is tudom. Épp azon töprengek, hogy kilépek, túrabakancsot húzok, és elindulok körülnézni a világban.</p>
<p> </p>
<p><img src="https://m.blog.hu/pa/paravan/image/wes-hicks--zqlohuykj4-unsplash_1.jpg" alt="wes-hicks--zqlohuykj4-unsplash_1.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p> </p>
<p><em>kép: unspalsh.com/ <a href="https://unsplash.com/@sickhews" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Wes Hicks</a></em></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fparavan.blog.hu%2F2022%2F08%2F22%2Fmirol_szol_a_nagy_mu_irokam%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fparavan.blog.hu%2F2022%2F08%2F22%2Fmirol_szol_a_nagy_mu_irokam%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fparavan.blog.hu%2F2022%2F08%2F22%2Fmirol_szol_a_nagy_mu_irokam%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Miről szól a nagy mű, írókám?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://paravan.blog.hu/2022/08/22/mirol_szol_a_nagy_mu_irokam#comments"><img class="item_ctp" src="https://paravan.blog.hu/rss/image/post/id/17913249" border="0" /></a><br /></p>
kávé
írás
író
novellák
0
Miről szól a nagy mű, írókám?
Novella, amiben egy író fontos művet ír, de nem mindenki értékeli ezt igazán.
https://paravan.blog.hu/media/image/wes-hicks--zqlohuykj4-unsplash_1.jpg
Paraván blog
https://paravan.blog.hu
https://m.blog.hu/pa/paravan/image/wes-hicks--zqlohuykj4-unsplash_1.jpg
https://paravan.blog.hu/2022/07/14/az_apokaliptikussa_torzitott_valosagrol_meg_a_bunossegrol
Az apokaliptikussá torzított valóságról meg a bűnösségről
2022-07-14T16:25:27+02:00
2022-07-14T16:25:27+02:00
Imre Bea
https://blog.hu/user/1038208
<p>- Hallod, engem aztán nem vernek át!<br />- De mégis kik nem vernek át és mivel nem vernek át?<br />- Hát azok, akik mindenfélét mondanak. A mindenféle mondanivalójukkal.<br />- Tény, hogy mostanában mindenkinek jár a szája.<br />- Hát de nem? Csodálom, hogy ennyire ráérnek. Pofáznak itt klímaválságról, járványokról, recesszióról, energiaválságról, inflációról, élelmiszerhiányról, háborúkról, meg ilyenekről.<br />- Na jó, de ezek azért eléggé valósak.<br />- Hát épp ez az! Nem elég, hogy létező dolgok, muszáj még beszélni is róluk? Különben meg annyira azért mégsem valósak, max. csak egy kicsit. Tudod, mostanában nagyon trendi a valóság torzítása, mert azáltal lehet a figyelmet felkelteni. De azért annyira nem lehet szar a helyzet, ha a nagy kétségbeesés közben van erő fecserészni, tartalmakat gyártani mindenféle apokaliptikus témáról, sőt shoppingolni összevissza, jól megtölteni a világ repülőtereit, na meg tüntetgetni. De én még merem használni a józan eszem, én tudom, hogy miért akarnak átverni!<br />- Ugyan miért?<br />- Azért, mert meg akarnak félemlíteni. Azt akarják, hogy rettegjünk, hogy lefagyjunk, hogy kiszolgáltatottakká, irányíthatóvá váljunk. Azt akarják, hogy a bűntudat szétáradjon a zsigereinkben, hogy kétségbeesve omoljunk a padlóra, mert mindenért mi vagyunk a hibásak, legalábbis azt akarják, hogy így érezzük. Azt szeretnék, hogy lelkiismeretfurdalása legyen annak, aki fast fashion boltban vásárol, aki pet palackból iszik, aki nem gyalog megy a világ másik végére, aki marhát eszik, és a sort lehetne folytatni a végtelenségig. Ráadásul azt is simán elvárják, hogy a világ összes emberének összes szenvedését átérezzük, hogy mindenkivel szolidarítsunk, és még a szomszéd konyhájának sarkában kimúlt hangyát is megsirassuk, mert ha nem tesszük, akkor állatgyűlölők vagyunk. Érted? Ha ezek így folytatják – márpedig így folytatják! –, szépen lassan elérhetnék, hogy bűnösnek, igazán bűnösnek érezzem magam. De mégis mi közöm nekem ahhoz, hogy az egyik szomszédban havazik, a másikban meg 45 fok van? Mi közöm ahhoz, hogy mi történik Mariupolban vagy Harkivban? Mi közöm van ahhoz, hogy a Józsinak nem tetszik az <a href="https://www.portfolio.hu/uzlet/20220711/igy-valtozik-a-kata-benyujtotta-a-modositast-a-kormany-555555" target="_blank" rel="noopener noreferrer">új adótörvény</a>, hogy a pedagógus hisztizik, mi közöm ahhoz, hogy a mitommelyik színház bezár, hiszen úgyis van egy csomó másik, és mi közöm ahhoz az idiótához, aki nem bírja felfogni, hogy az apa férfi, az anya meg nő? Hát tudod, mit? Én aztán egy fikarcnyit sem érzem bűnösnek magam, és bizony a legkevésbé sem fogok szolidarítani a sok hülyével. Hogyisne! És velem mégis ki a nyavalya fog szolidarítani? <br />- De akkor most mégis kikre haragszol? Azokra, akikkel szolidarítani kellene, vagy azokra, akik – szerinted – át akarnak verni, akik azt akarják, hogy bűnösnek érezd magad?<br />- Mindkét félre haragszom, és mindegyikből elegem van. Én ebben az egészben rohadtul nem vagyok hajlandó részt venni!<br />- És azt mégis hogy csinálod?<br />- Úgy, hogy nem foglalkozom a nyavalygókkal, nem foglalkozom az apokaliptikus ügyekkel, hanem egyszerűen élem az életemet, és kész.<br />- Ez tényleg egyszerűen hangzik. Ráadásul ezek az apokaliptikus aktualitások nem is kérik, hogy foglalkozz velük, mert vannak annyira jófejek, hogy a közönyöd ellenére sem hagynak magadra. Ha rajtuk múlik, senki sem marad egyedül. Ők – is – előre mennek, karöltve az emberiséggel. Azt hiszem, túlságosan is. Valójában te is a bőrödön érzed ezek hatásait, csak úgy tűnik, ezzel a megjátszott nemtörődömséggel hárítasz.<br />- Jaj,ne gyere már ilyen pszichológiai izékkel!<br />- Amikor majd nagyon eldurvul az élelmiszerek ára és hiánya, és iszonyúan sokat fogsz fizetni a fűtésért, jusson eszedbe, hogy ehhez köze van annak, ami Mariupolban vagy Harkivban történik. Amikor néhány év múlva már nem lesz gusztusod megmártózni a tengerben, jusson eszedbe, hogy ez a rengeteg műszálas göncnek és temérdek pet palacknak is köszönhető. Amikor őrülten bosszankodsz, mert a Józsi már megint árat emelt, ezúttal épp az új adótörvény miatt, jusson eszedbe, hogy téged igazából nem is izgat az új adótörvény. És amikor már végképp totál idegbe jössz, amin mondjuk egy szuper minőségi kulturális élménnyel vágynál enyhíteni, csak olyan már nem igazán akad, akkor megint jusson eszedbe az új adótörvény, a színházak ellehetetlenítése, valamint a papírhiányt, <a href="https://humenonline.hu/az-irodalom-jelentos-resze-arrol-szol-hogy-nem-gyermeknemzes-celjabol-is-van-nemi-elet/?fbclid=IwAR2FfSQCYBaijDnJq79hk_EEFLKwnS4ugNI2ii4GPiyX6n9-iUu_CvTBv18" target="_blank" rel="noopener noreferrer">homofóbtörvényt</a>, új adótörvényt meg ki tudja még mit megsínylő könyvpiac. És a sort én is tudnám folytatni a végtelenségig.<br />- Esküszöm, agybajt kapok ettől a minden mindennel összefügg gondolkodástól! Mi vagy te? Reptilián hívő???<br />- Az inkább te vagy az üldözési mániáddal.<br />- Nekem ugyan nincs üldözési mániám, megmondtam, hogy én aztán nem foglalkozom senkivel, aki azt akarja, hogy bármiért bűnösnek érezzem magam. Tudod, ha már ez a modern világ elhitette velünk, hogy szabadság van, meg demokrácia, akkor én ebben a fene nagy szabadságban meg demokráciában meg a mindenkiaztcsinálamitakarban szépen úgy döntök, hogy tojok arra, hogy a világban szarul mennek a dolgok, hogy a kisujjamat sem fogom mozdítani azért, hogy jobb legyen, mert úgyis felesleg minden erőfeszítés, mert semminek semmi értelme.<br />- Ha mindenki így gondolkodott volna, lehet, hogy még a fáról sem jöttünk volna le.<br />- És nem lenne jobb?<br />- Hát nem tudom, mert lassan a fák is eltűnnek a föld színéről…</p>
<p> </p>
<p><img src="https://m.blog.hu/pa/paravan/image/293524337_509165381010849_818089975178420994_n_1.jpg" alt="293524337_509165381010849_818089975178420994_n_1.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="534" height="696" /></p>
<p style="text-align: center;"><small><em>Prága - szolidarítani nem muszáj, de lehet.</em></small></p>
<p style="text-align: center;"> </p>
<p style="text-align: left;">kép: saját</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fparavan.blog.hu%2F2022%2F07%2F14%2Faz_apokaliptikussa_torzitott_valosagrol_meg_a_bunossegrol%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fparavan.blog.hu%2F2022%2F07%2F14%2Faz_apokaliptikussa_torzitott_valosagrol_meg_a_bunossegrol%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fparavan.blog.hu%2F2022%2F07%2F14%2Faz_apokaliptikussa_torzitott_valosagrol_meg_a_bunossegrol%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Az apokaliptikussá torzított valóságról meg a bűnösségről"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://paravan.blog.hu/2022/07/14/az_apokaliptikussa_torzitott_valosagrol_meg_a_bunossegrol#comments"><img class="item_ctp" src="https://paravan.blog.hu/rss/image/post/id/17882503" border="0" /></a><br /></p>
háború
világ
válság
apokalipszis
fiktív_fecsegő
0
Az apokaliptikussá torzított valóságról meg a bűnösségről
Az apokaliptikussá torzított valóságról, a bűntudatról és aszolidarításról folytatott fiktív párbeszéd.
https://paravan.blog.hu/media/image/293524337_509165381010849_818089975178420994_n_1.jpg
Paraván blog
https://paravan.blog.hu
https://m.blog.hu/pa/paravan/image/293524337_509165381010849_818089975178420994_n_1.jpg
https://paravan.blog.hu/2022/06/24/ezer_ev_eletszeretet_meg_egyebek
Ezer év, életszeretet meg egyebek
2022-06-24T17:49:15+02:00
2022-06-24T17:49:15+02:00
Imre Bea
https://blog.hu/user/1038208
<p><em>Lulu és Oszkár útjai gyakran keresztezik egymást, amiben nincs semmi meglepő, hiszen egy környéken laknak. Egymásba botlanak a boltban, a postán, a patikában, a kocsmában vagy – szökőévente – az edzőteremben. És amikor véletlenül találkoznak, jól megvitatják egymással a dolgokat. Ezúttal is valami ilyesmi történt.</em></p>
<p>– Nahát Lulu, igazán jól nézel ki! Nyoma sincs rajtad <a href="https://paravan.blog.hu/2022/04/14/az_az_atkozott_frusztracio" target="_blank" rel="noopener noreferrer">annak a mélabúnak, ami a múltkori találkozásunkkor – kb. ezer éve – alátemetett</a>.<br />– Látod, Oszkár, ezer évig nem találkozunk, és én máris hogy kivirulok!<br />– Oh, tényleg a régi, fanyarul viccelődő Lulu vagy! Na de mondd, mégis hogyan tudtál kikecmeregni abból a mély szomorúságból? Mi a titkod?<br />– Nincs itt semmiféle titok, Oszkár. Csak annyi történt, hogy az életszeretetem kiütötte azt az istenverte melankóliát.<br />– Na igen. Szerencsés alkat vagy. Nagyon szerencsés. Az angyaloknak baromi jókedvük lehetett, amikor téged megalkottak. Valójában te vagy a mintapéldánya az elméletem egyik kategóriájának, amelyben kulcsfontosságú az életszeretet.<br />– Milyen elméleted milyen kategóriájának a micsodája vagyok?<br />– Tudod, az elmúlt időszakban azon töprengtem, hogy mi motiválja az embereket életük során, és arra jutottam, hogy háromféle belső mozgatórugója lehet az emberi cselekedeteteknek, döntéseknek.<br />– Segítség, Oszkár gondolkodik… Na de mi közöm nekem a te buggyant agymenésedhez?<br />– Szóval arra jöttem rá, hogy vannak szerencsés alkatú emberek, azok, akikben zsigerileg ott munkálkodik az életszeretet vagy a kíváncsiság. A kettő persze hasonló, és nagyon is összefügg egymással, de talán mégsem teljesen azonosak. Akit az életszeretet hajt, az inkább él a jelenben, élvezi a pillanatot, hedonista, de ugyanakkor nyitott és kísérletező, természetes, hogy aki szeret élni, az kíváncsi is. <br />– És ez a típus volnék én…<br />– Igen, úgy hiszem, a legtökéletesebb példája vagy. Aztán ugye vannak azok a szerencsések, akiknek nem az életszeretet, hanem a kíváncsiság az alapmotivációjuk. Őket is nagyon izgatja a világ, nagyon érdeklődőek, de őket nem annyira az élvezet, a jelen megélése hajtja, hanem sokkal inkább a kutatás, számukra talán fontosabbak a konkrét célok, ők kifejezetten rá akarnak jönni valamire. A legegyszerűbben úgy fogalmaznám meg a különbséget eme két szerencsés embertípus között, hogy az életszeretők felfedezni, a kíváncsiak pedig megfejteni akarják a világot.<br />– És melyik a jobb? Ki a mázlistább?<br />– Alapvetően ugyanolyan szerencsés mindkettő. Inkább az a kérdés, kiből mit hoz ki az életszeretet vagy a kíváncsiság, hiszen mindkettő egyaránt kiváló és hatékony mozgatórugó tud lenni. Ezek áldásos motivációk, amelyek csodálatos dolgokra ösztönözhetik az embereket, értelmet adhatnak az életnek, és kihúzhatnak a mélyből.<br />– És mi lenne a harmadik hajtóerő?<br />– A kisebbségi érzés és/vagy a szeretethiány, egyelőre egy kalap alá veszem a kettőt. Ez már sokkal rizikósabb dolog az előbbieknél. Mocskosul erős és zsigeri löketek ezek, amelyek nem engedik az embert, és túlságosan vakmerővé vagy akár gátlástalanná torzíthatják a személyiséget. <br />– Vagyis ők nem túl szerencsések…<br />– Hát nagyon nem. Ha nem próbálják meg tudatosan kordában tartani ezeket a belső erőket, akkor jó eséllyel félresiklik az életük, és ami a még nagyobb baj, hogy tetteik mások, néha egészen sokak sorsára is káros hatással lehetnek. Meggyőződésem, hogy a történelem alakítói közül sokak tartoznak ebbe a csoportba, ők játszanak döntő szerepet háborúkban, népírtásokban, élhetetlen, önpusztító rezsimek létrehozásában, stb…<br />– Ok, Oszkár, de egy rakás embernek van kisebbségi érzése meg szeretethiánya. Azt akarod mondani, hogy bennük nincs életszeretet vagy kíváncsiság?<br />– Dehogyis. Azt gondolom, hogy az emberek többségében mindhárom belső motiváció munkálkodik valamennyire, a kérdés leginkább az, hogy ezek kiben milyen arányban vannak jelen, kinél melyik dominál leginkább. De az is lehet, hogy nincs mindig egy kiemelkedő motiváció, hogy valójában sokféleképpen tudnak ezek keveredni egymással. Na jó, ez az elmélet még elég kezdetleges, azt hiszem, még dolgozni fogok rajta.<br />– Szuper. És majd egyszer pszichológia könyvekben olvashatjuk az Oszkár-féle akárhány személyiségtípust.<br />– Ki tudja? De feltételezem, az agyadra megyek a hülyeségeimmel.<br />– Hát ami azt illeti… Viszont nem érzem annyira károsnak a dolgot, hogy a harmadik csoportba soroljalak. Azt hiszem, te inkább kíváncsi típus vagy, olyan, aki iszonyúan meg akarja fejteni a világot.<br />– Igazán köszönöm, Lulu, hogy nem nézel gonosz diktátornak, aki a kisebbségi frusztrációját akarja kompenzálni.<br />– Te, Oszkár. Azon morfondírozom, hogy mi sülne ki a te kíváncsiságod meg az én életszeretetem kombinációjából?<br />– Hát abból egy nagyon speciális személyiségtípus sülne ki, de ezt inkább hagyjuk. Hiszen ez nem rólunk szól. Sosem rólunk szól.<br />– Tudom, Oszkár, tudom. Hát akkor viszlát 3022-ben. Remélem, addigra tökéletesíted az elképzelésedet.</p>
<p> </p>
<p><img src="https://m.blog.hu/pa/paravan/image/jeremy-perkins-7fosjvtutac-unsplash_1.jpg" alt="jeremy-perkins-7fosjvtutac-unsplash_1.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em><small>Aki az eget akarja, annak vajon mi a belső motivációja?</small></em></p>
<p style="text-align: left;"> </p>
<p style="text-align: left;"><em>kép: unspalsh.com/ <a href="https://unsplash.com/photos/7FOSJVtUtac" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Jeremy Perkins</a></em></p>
<p style="text-align: left;"> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fparavan.blog.hu%2F2022%2F06%2F24%2Fezer_ev_eletszeretet_meg_egyebek%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fparavan.blog.hu%2F2022%2F06%2F24%2Fezer_ev_eletszeretet_meg_egyebek%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fparavan.blog.hu%2F2022%2F06%2F24%2Fezer_ev_eletszeretet_meg_egyebek%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Ezer év, életszeretet meg egyebek"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://paravan.blog.hu/2022/06/24/ezer_ev_eletszeretet_meg_egyebek#comments"><img class="item_ctp" src="https://paravan.blog.hu/rss/image/post/id/17865327" border="0" /></a><br /></p>
motiváció
novellák
kíváncsiság
személyiségtípus
szeretethiány
Oszkár_és_Lulu
áletszeretet
0
Ezer év, életszeretet meg egyebek
Fiktív párbeszéd arról, milyen belső erők hajtják az embereket tetteik során.
https://paravan.blog.hu/media/image/jeremy-perkins-7fosjvtutac-unsplash_1.jpg
Paraván blog
https://paravan.blog.hu
https://m.blog.hu/pa/paravan/image/jeremy-perkins-7fosjvtutac-unsplash_1.jpg
https://paravan.blog.hu/2022/04/14/az_az_atkozott_frusztracio
Az az átkozott frusztráció!
2022-04-14T17:57:45+02:00
2022-04-14T17:57:45+02:00
Imre Bea
https://blog.hu/user/1038208
<p><em>Lulu és Oszkár útjai gyakran keresztezik egymást, amiben nincs semmi meglepő, hiszen egy környéken laknak. Egymásba botlanak a boltban, a postán, a patikában, a kocsmában vagy – szökőévente – az edzőteremben. És amikor véletlenül találkoznak, jól megvitatják egymással a dolgokat. Ezúttal is valami ilyesmi történt.</em></p>
<p>– Hé, te idegen! Mit csináltál az én Lulummal? Olyan vagy, mint egy teljesen szétfőtt tészta, amit az ember agyonpiszkál a villával, de annál közelebbi viszonyba nem mer kezdeni vele. Bezzeg az én Lulum! Tökéletes al dente pasta paradicsommal és bazsalikommal: roppanós és kívánatos.<br />– Teljesen felizgatott a bókod, Oszkár, különösen az első fele. Igazán köszönöm!<br />– Most komolyan Lulu, te nem szoktál ilyen lenni. Mi történt?<br />– Valószínűleg ragályos a melankóliád, Oszkár!<br />– A melankólia nem neked való, Lulu. Az búvalbélelt, gyakorló szorongóknak való. A te túltengő életszeretetedtől a melankólia visítva menekülne.<br />– Túltengő életszeretet ide vagy oda, besokkaltam, Oszkár. De úgy igazán. Mi bajuk az embereknek? Miért ennyire végtelenül frusztrált mindenki? Bele lehet fulladni ebbe a töményen mérgező és keserű légkörbe.<br />– Tény, hogy egy kicsit összejöttek mostanában a dolgok szeretett világunkban. <br />– És téged ez nem zavar?<a href="https://paravan.blog.hu/2022/04/07/megszokasrol_meg_egyebekrol" target="_blank" rel="noopener noreferrer"> A múltkor még</a> bele akartál pusztulni.<br />– Könnyen lehet, hogy bele is fogok, Lulu. De ne akarj velem tartani, jó?<br />– Nem lehetne valamit kezdeni ezzel? Mondjuk valami tablettát kifejleszteni – ha már olyan piszok jók vagyunk mindenféle idióta dolog kifejlesztésében –, ami felszív valamennyit ebből a frusztrációból? Hogy legalább egy csöppnyi béke legyen a lelkünkben, hogy egy kicsit normálisabb hangnemben szóljunk egymáshoz, hogy ne legyünk annyira iszonyúan gyűlölködők? Persze mindenki érzi, hogy valami nagyon nem oké, ki is alakult valamiféle közös – juhé! – narratíva arról, hogy mivé lett a világ, hogy milyenek az emberek. Ezt toljuk is folyton és rendületlenül, egy jó adag önsajnálattal nyakon öntve, mintha mi csupán az elszenvedői lennénk ennek az egésznek.<br />– Rátapintottál a lényegre, Lulu. Mármint arra, hogy úgy teszünk, mintha mi semmiről sem tehetnénk, és ugyan nagyon sok mindenről nem is tehetünk, de azért valamiről mégis. Jó elképzelés ez a tabletta dolog, csakhogy én leginkább bátorságnövelésre fejleszteném ki.<br />– Minek ide még több bátorság, Oszkár? Hiszen ma már mindenki úgy mond és tesz dolgokat, mintha semminek sem lenne tétje.<br />– Te a vakmerőségről, felelőtlenségről, könnyelműségről meg ilyesmikről beszélsz. De az ember elképesztően gyáva lény, Lulu. Gyáva megvívni a saját harcait önmagával, mert az őszinteséget és lelkierőt kíván. Mi több, kockázatos és kényelmetlen dolog, mert közben a lélek olyan sötét bugyrai tárulhatnak fel az ember előtt, amelyeket addig elképzelni sem tudott, rendelkezzen bármilyen mocskos fantáziával is, és amelyekkel szembesülni, illetve megküzdeni is kegyetlenül nehéz feladat. Sőt az is benne van a pakliban, hogy sokan hülyének nézik vagy egyenesen elfordulnak tőle. Szerintem emiatt gyűlik fel annyi frusztráció bennünk, ráadásul a gyávaság rettenetesen bosszantó. Szóval hogy mindezt valahogy feloldjuk, a külső világban indulunk csatákba. Ennek megvalósítására milliónyi lehetőség kínálkozik: megtehetjük hozzánk közelállókkal, idegenekkel, gyakorlatilag bárkivel és bármilyen – akár nagyon kegyetlen – módon, ez attól is függ, hogy meddig terjed a hatalmunk. Sajnos. Igen, ez a nagy baj, Lulu. Hogy mással vívjuk meg azt a harcot, amelyet önmagunkkal kellene megvívnunk. <br />– Érdekes, amit mondasz, Oszkár. Akkor fejlesszünk ki egy tablettát az ilyenfajta bátorság növelésére, illetve egyet a lelki békére. Jó? <br />– Nagyon jó, Lulu. De mindenféle világmegváltás origója az, hogy te visszaváltozol az én Lulummá, mert ha ez nem történik meg, akkor engem semmiféle világjobbító tabletta nem érdekel.<br />– Jaj, Oszkár. Ez nem rólunk szól, sosem rólunk szól, hiszen tudod!<br />– Persze hogy tudom, Lulu, hogyne tudnám.</p>
<p> </p>
<p><img src="https://m.blog.hu/pa/paravan/image/hadis-safari-isyapvdzb5i-unsplash_1.jpg" alt="hadis-safari-isyapvdzb5i-unsplash_1.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>kép: unsplash.com/ <em><a href="https://unsplash.com/photos/IsYApVdZb5I" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Hadis Safari</a></em></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fparavan.blog.hu%2F2022%2F04%2F14%2Faz_az_atkozott_frusztracio%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fparavan.blog.hu%2F2022%2F04%2F14%2Faz_az_atkozott_frusztracio%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fparavan.blog.hu%2F2022%2F04%2F14%2Faz_az_atkozott_frusztracio%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Az az átkozott frusztráció!"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://paravan.blog.hu/2022/04/14/az_az_atkozott_frusztracio#comments"><img class="item_ctp" src="https://paravan.blog.hu/rss/image/post/id/17807467" border="0" /></a><br /></p>
emberek
világ
frusztráció
gyávaság
Oszkár_és_Lulu
0
Az az átkozott frusztráció!
Novella a frusztrációról meg arról, hogy miért olyan rossz a hangulat a világban.
https://paravan.blog.hu/media/image/hadis-safari-isyapvdzb5i-unsplash_1.jpg
Paraván blog
https://paravan.blog.hu
https://m.blog.hu/pa/paravan/image/hadis-safari-isyapvdzb5i-unsplash_1.jpg
https://paravan.blog.hu/2022/04/07/megszokasrol_meg_egyebekrol
Megszokásról meg egyebekről
2022-04-07T19:38:31+02:00
2022-04-07T19:38:31+02:00
Imre Bea
https://blog.hu/user/1038208
<p><em>Lulu és Oszkár útjai gyakran keresztezik egymást, amiben nincs semmi meglepő, hiszen egy környéken laknak. Egymásba botlanak a boltban, a postán, a patikában, a kocsmában vagy – szökőévente – az edzőteremben. És amikor véletlenül találkoznak, jól megvitatják egymással a dolgokat. Ezúttal is valami ilyesmi történt</em>.</p>
<p>– Te, Lulu, én félek!<br />– Hát Oszkár, megértem. Van is mitől manapság.<br />– De tudod Lulu, én most magamtól félek.<br />– Szó mi szó, eléggé rémisztő egy gnóm vagy. De nyugi, téged is meg lehet valahogy szokni. Én például már egészen elviselhetőnek talállak: muszáj volt megszoknom a jelenléted, hiszen folyton beléd botlom valahol.<br />– Ez igazán kedves tőled, Lulu. Ráadásul pont erről beszélek.<br />– Mégis miről? Kezdesz engem is megijeszteni. Csak nem rólunk?<br />– Mármint, hogy rólad meg rólam? Nem, Lulu, nem erről van szó, hiszen sosem erről van szó, hanem – ezúttal – a megszokásról.<br />– A megszokásról? Az meg hogy jön a félelemhez? A megszokás szerintem egészen jó dolog.<br />– A megszokás furcsa dolog. Egészen furmányos. És néha veszélyes.<br />– Arra akarsz kilyukadni, hogy pórul járok, mert megszoktalak?<br />– Nem, itt nem rólunk van szó, hiszen sosem rólunk van szó, hanem arról, hogy iszonyúan rémisztő belegondolni abba, hogy az ember bármit, de tényleg bármit képes megszokni.<br />– A megszokás segít élni, adott esetben túlélni. Szükségünk van rá, különben néha megtébolyulnánk.<br />– Na, erről beszélek. Tudod, amikor kitört a háború, a lelkem széthasadt. Üvöltöttem. Amíg bírtam. Megállíthatatlanul folytak a könnyeim. Amíg voltak. Mindent másképp érzékeltem magam körül, mint addig, minden új jelentést kapott. Halvány, félig kiradírozott önmagam ténfergett zavarodottan a mindennapokban. A tér körülöttem szűkült, de az egyre ritkuló levegő olyan életerőt hordozott magában, amely mellett a normális idők életigenlésének legintenzívebb foka is csupán langyos áramlatnak tűnt. Aztán eltelt némi idő, most meg mit csinálok? Fapofával görgetem a híreket, amelyek nagy része továbbra is ezekről a borzalmakról szól. Jó, néha eláll a lélegzetem, néha kicsúszik a számon egy, a bűnösnek szóló cizellált anyázás. De ennyi, érted? Bezárom az oldalt, és megyek tovább. Szóval elkezdtem félni önmagamtól. Attól, hogy olyan dolgokhoz szokom hozzá, amelyekről normális körülmények között azt mondanám megdöbbenve, hogy ez elfogadhatatlan, hogy ezt nem lehet megszokni, hogy ez képtelenség. Félek magamtól, Lulu, mert hová vezet ez? Hát megmondom én neked: a közönyhöz, az istenverte közönyhöz!<br />– Nem feltétlenül vezet ez rossz irányba, Oszkár. Sőt. Tudod, amikor ifjú fejjel olvastam, hogy <a href="https://moly.hu/konyvek/kertesz-imre-sorstalansag" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Köves Gyurka kiszabadul a világba</a>, és nem találja a helyét, mert hiányzik neki a koncentrációs tábor rutinja, amihez hozzászokott, ami az élete volt egy ideig, akkor én is megrökönyödtem. Hogyan lehet megszokni egy olyan végletekig könyörtelen, embertelen állapotot? <br />– Erről beszélek, Lulu. Mocskos egy dolog ez a megszokás. Szépen lassan telepszik rá az életedre, és talán tényleg jó is egy kicsit. Csakhogy ahol a megszokás szörnye felbukkan, ott az érvényesülési vágytól szomjazva a közöny kis démona is kullog utána. Igen, Lulu, ez a baj, hogy a megszokástól egyenes út vezet a közönyig.<br />– Az út lehet, hogy ott van, Oszkár. De azon nem szükséges végigmenni. Sokakat ösztönös gát segít abban, hogy ne induljanak el felé, másoknál működik az önreflexió, és ügyelnek arra, hogy ne térjenek rá, sőt talán olyan is akad, aki megérkezik oda, mégis időben észbe kap, és kikászálódik a közöny állapotából. A megszokás a lélek védekező mechanizmusa: felvértez, erősít, hogy ne légy annyira sérülékeny, de nem tesz érzéketlenné. Önmagában legalábbis nem. <br />– Igen, a megszokás felvértez. Elzár a külvilág elől, megakadályozza, hogy a világ ingereit érzékeld és reagálj rájuk. Kiöl belőled mindent!<br />– Te a közönyről beszélsz, nem a megszokásról.<br />– Mindegy, Lulu, én csak megosztottam veled a félelmemet, amely még aggaszt, egyelőre. Mondhatsz bármit, de én nem akarom megszokni azt a világot, amelybe kezdünk belecsúszni, illetve valójában már nyakig benne vagyunk. Azt, amelyben meg sem rezdülünk a háborús kegyetlenségektől, a – bármilyen – erőszaktól, az értelmetlen és szörnyűséges haláltól, a járvány okozta károktól, a klímaválságtól, attól a megsemmisítően sűrű gyűlölködéstől, amit mindenki a bőrén érez. Azt a világot, amelyben már nem érjük el sem önmagunkat, sem a másikat, mert annyira kibaszottul fel vagyunk vértezve minden ellen. De mi lesz, ha mindenki hozzászokik ehhez? Ha már nem lesz, ki üvöltsön? Nem lesz, ki érezzen? Nem lesz, ki tegyen? A világért? Az emberi életekért? Akárhogy is, Lulu, én félek a megszokástól. Úgy igazán, zsigerileg félek tőle. Még.<br />– De ha nincs megszokás, akkor mi van, Oszkár? Belepusztulás?<br />– Igen, Lulu, azt hiszem, hogy az. A belepusztulás.<br />– Jaj, Oszkár. Jól áll neked ez a melankólia meg az érzékenység. Ami azt illeti, annak ellenére, hogy egészen megszoktalak, olykor igencsak meg tudsz lepni.<br />– Lulu, azt hiszem, nem érted. Ez nem rólunk szól. Hiszen sosem rólunk szól.<br />– Dehogynem értem, Oszkár. Túlságosan is értem.</p>
<p> </p>
<p><img src="https://m.blog.hu/pa/paravan/image/abigail-zaetg1pnzpk-unsplash_1.jpg" alt="abigail-zaetg1pnzpk-unsplash_1.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p> </p>
<p><em>kép: unsplash.com/ <a href="https://unsplash.com/photos/ZaeTg1PnZPk" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Abigail</a></em></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fparavan.blog.hu%2F2022%2F04%2F07%2Fmegszokasrol_meg_egyebekrol%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fparavan.blog.hu%2F2022%2F04%2F07%2Fmegszokasrol_meg_egyebekrol%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fparavan.blog.hu%2F2022%2F04%2F07%2Fmegszokasrol_meg_egyebekrol%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Megszokásról meg egyebekről"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://paravan.blog.hu/2022/04/07/megszokasrol_meg_egyebekrol#comments"><img class="item_ctp" src="https://paravan.blog.hu/rss/image/post/id/17799173" border="0" /></a><br /></p>
megszokás
közöny
novellák
lulu_és_oszkár
0
Megszokásról meg egyebekről
Novella a megszokásról: jó dolog-e vagy káros?
https://paravan.blog.hu/media/image/abigail-zaetg1pnzpk-unsplash_1.jpg
Paraván blog
https://paravan.blog.hu
https://m.blog.hu/pa/paravan/image/abigail-zaetg1pnzpk-unsplash_1.jpg