Elvesztegetett, elpocsékolt órák csúsznak ki a kezemből, némán koppannak a padlón, én rájuk taposok, és parányokká morzsolódnak. Ám mindez fel sem tűnik. Mindez észrevétlenül zajlik, hiszen valahol mélyen a tudat alatt szentül hiszem, hogy végtelen mennyiségű időt birtoklok. S ha a végtelenből…