Miért taszítottál el magadtól? Miért zárkóztál el előlem? Miért zártál vissza a rácsok mögé? Tudom, hogy megállt a szívverésed, amikor rám csaptad a masszív vasajtót. Tudom, mert bennem is megállt az élet egy pillanatra: mintha az a csapódás véglegesített volna valamit. De mondd, hogy ez csak…

Nem haladok a korral. Először véletlenül alakult így, aztán meg tudatosan alakítottam így. Kezdetben fel sem tűnt a dolog. Csak akkor kaptam észbe, amikor a jóval előttem haladó – előrehaladt – kor röhögve és gúnyolódva fordult vissza felém, hogy na gyerünk, mi lesz már. Feleszméltem. Berezeltem.…

Találkozni akartam az írói hangommal. Felhívtam hát telefonon és felvetettem egy időpontot, hogy mi lenne, ha mi ketten újfent beülnénk egy kellemes kis kávézóba. Valahova, ahol koffein - és alkoholtartalmú italok megfelelő mennyisége, minősége és konstellációja mellett kitalálnánk valamit. Valami…

Sosem tudtam tükröt tisztítani. Próbálkoztam ezerféle tisztítóval meg újságpapírral, más papírral, puha ronggyal, de hiába, ehhez én nem értek. Mostanában nem kísérletezgetek, csinálom, ahogy tudom, a legtöbbször félhomályban, estefelé. Amikor végzek, egy pillantást vetek a felületre, megállapítom,…

Nem tudok mindig erős lenni. Nincs hozzá erőm. Talán nem is baj, próbálom magam nyugtatni olyankor, amikor épp elhagyott az erőm. Talán nem is baj, hiszen az ember nem betonból - vagy egyéb időtálló, kőkemény anyagból - van, hanem… emberből.  Az emberi anyag pedig eléggé összetett és…

Olyan könnyen és észrevétlenül rakódtak rám mások félelmei az elmúlt évtizedek során, olyan ügyesen, rutinosan és kaméleonszerűen simultak bele az enyéimbe, hogy igazából fel sem tűnt. Fel sem tűnt, hogy a már meglévő félelemrétegeimre újabbak és újabbak csorognak. Csak az tűnt fel, hogy a…

Csupán egy vékony réteg választ el a világtól. Vékony és átlátszó. Szinte észre sem vehető. Könnyen legyőzhető, megsemmisíthető. Lehetne. Olyan, mint a fólia, mint a frissentartó fólia. Talán az is. Kezelhetetlen. Kegyetlenül tapad. Alatta fülledt, párás levegőtlenség. Még a levegő is kívülre…

A kígyók levedlik bőrüket. Évente többször. A folyamat előtt színük megfakul, étvágytalanná válnak, elbújnak és szinte megvakulnak.  A vedlés maga egy-két hétig tart. Nem hiszem, hogy van választási lehetőségük, ez csak úgy megtörténik velük, tetszik nekik vagy sem. Ez a természet rendje. Az…

Nem használtam magát a szót sem nagyon. Nem volt olyan a kontextus. A tartalmát meg főleg nem gyakoroltam. Nem úgy hozta a sors. Egy érzelgős, bugyuta megnyilvánulás csupán, gondoltam én. Ugyan minek? Értetlenül figyeltem, ahogy szülő teszi a gyerekével, vagy néha a gyerek a szülővel. Ahogy jó…