A valóság lelkesen libben be a szobába, mintha az egész világot átölelve valamiféle könnyed táncot járna. Ezúttal rámosolyog fogadójára, és finoman belecsusszan megszokott foteljébe. Két keze a karfán pihen, az ujjak ezúttal nem kapaszkodnak görcsösen és izzadtan egymásba. Aztán hátradönti a fejét…
Történt mostanában, hogy két jó barát, akik nem mellesleg művészek, beült egy kávéházba. A finom kávé miatt. Az emberi kiszolgálás – kuriózum! – miatt. Meg hogy kivesézhessék a dolgokat. Hiszen ők elsősorban mégiscsak művészek, nem mellesleg pedig jó barátok.
– Na és min dolgozol mostanában? – Az…