Isten elaludt. Valószínűleg ezt az emberiség is érzékelte, de igazából nem is ez a lényeg. Az emberiség ezúttal nem számít, illetve nincs akkora szerepe ebben a történetben. Szóval Isten egyik sziesztája során elpilledt, majd mély álomba zuhant. Álmában óriási – sőt talán végtelen – táncteremben…

Nem olyan régen – talán néhány hete, talán tegnap vagy pár órája – egy viszonylag fiatal angyalka, aki már kezdte otthonosan érezni magát ott, abban a világban, miközben nagyokat ugrándozott – nem akart ellustulni, ezért tudatosan szorította vissza a szárnyalást –, megpillantotta Istent. Ebben…

– Te nem hiszel Istenben?– Nem különösebben.– Mi az, hogy nem különösebben? Most hiszel vagy sem?– A nagybetűs Istenben nem hiszek, hiszen nem létezik, még elvont fogalomként sem. Ám a szót magát használom. Nagy ritkán. Mégpedig a véletlenszerűség szinonimájaként.– Tessék???– Isten az a…