Néha úrrá lesz rajtam a filmőrület. Általában egy ártatlan kis vággyal kezdődik, ami igazán nem akar semmi rosszat: kellene nézni valami jó filmet. És hiába teszek ennek eleget, másnap újra megfogalmazódik ez a vágy, és harmadnap úgyszintén. Egy ilyen filmőrület akár hetekig is eltarthat. És hogy…

"Ha az ember krónikusan a padlón van, akkor élete végéig küzdenie  kell azért, hogy ne süllyedjen még a padlónál is mélyebbre." /Elizabeth Würtzel: Prozac-ország/ Néha elhiteti velem, hogy jóban vagyunk, néha egész élhetővé teszi az életem. Sőt, akad olyan is, hogy egészen megfeledkezem róla.…