Van úgy, hogy olvasás közben egy egyszerű mondatra, vagy néhány röpke mondatból álló gondolatra is felkapom a fejem. Mert viccesek, mert egyszerűek, vagy nem is annyira egyszerűek, esetleg meglepőek, megdöbbentőek, némelyikük megmosolyogtat, némelyikük elgondolkodtat. Az alábbiakban összegyűjtöttem néhányat kortárs és más huszadik századi íróktól, amelyekkel az elmúlt évek során találkoztam.
1. "Ez magának kebel?! Ez? Ez, kérem, nem kebel, de párizervég." /Esterházy Péter: A szív segédigéi/
2. "Engem az érdekel, ki marad utolsóként a kocsmában." /Kabai Lóránt (Spiegelmann Laura álnéven): Édeskevés/
3. "Nem hagyhatnád meghalni az embert olyan kényelmesen, amilyen kényelmesen tud, anélkül, hogy becsmérelnéd?" /Ernest Hemingway: A Kilimandzsáró hava/
4. "Nem lövöd magad, és még leszbikus sem vagy? Akkor mit csinálsz?" /Patti Smith: Kölykök/
5. "Szeme ragyogott, akár a kuplerájkilincs." /Cserna-Szabó András: Szíved helyén épül már a Halálcsillag/
6. "Anyám átkainak kénkőbűzében és menyasszonyom kámforszagában támadt föl hát a mi szerelmünk rozmaringos illata." /Závada Pál: Jadviga párnája/
7. "Én mondom, az a kis taknyos nem erre a világra való volt, négyéves is elmúlt már, és még mindig boldog volt." /Émile Ajar: Előttem az élet/
8. "Kati a nemzet „röhögvénye”. Irtózatosakat tud ketyegve kacagni." /Gyarmati Fanni: Napló/
9. "Ne haragudjon apám, de ez olyan patetikusan szép, hogy hányni kell!" /Nádas Péter: Egy családregény vége/
10. "Suta, komor dzsinn voltam ott mellettük, leskelődő ártatlan tanúja annak a soha nem csillapuló szenvedélynek, mely összekötötte őket." /Szabó Magda: Az őz, megj.: Encsy Eszter főszereplő a szüleiről/
11. "Nem akartam, hogy újból kislány legyen, nem volt hozzá „joga”." /Annie Ernaux: Árulás / Egy asszony, megj.: az írónő az édesanyjáról/
12. "Én olyan helyre vágytam, amely nem ismer." /Herta Müller: Lélegzethinta/
+1: Repeta Esterházyból, mert ezt egyszerűen képtelen vagyok kihagyni.
"Az Idő fehér, fáradt szép asszony. Lábait selyem rakottszoknyája alá húzza. Mozdulatlan arcán keserű fintor." /Esterházy Péter: A szív segédigéi/
