(A bejegyzés tartalomleírást - is - tartalmaz.)

A Margó Irodalmi Fesztivál egyik programján az irodalom néhány női karakteréről esett szó. Édes Annáról, Hófehérkéről és Veresnéről. Az, hogy a legutóbbi szóba jött, Grecsó Krisztiánnak köszönhető, aki egyenesen áradozott Móricz Az Isten háta mögött című regényéről, és annak legfőbb női karakteréről, Veresnéről.

Veresné ugyan nem annyira ismert sztár, mint előbb említett társai. Persze Hófehérkével alapból nehéz labdába rúgni, de Grecsó meggyőzte a közönséget arról, hogy Veresnének jogos helye van közöttük. És olyan lelkesen tette ezt, hogy én hittem neki. Elolvastam Móricz regényét, és nem bántam meg.

A kortársak után jólesett a gazdag szókincsű régi nyelvezet, a szöveg pedig hamar magába szippantott, és végig lekötött. A 20. század eleji (1911-ben írta Móricz) kisvárosi kispolgári élet csak az oda kívülről érkezők számára (albíró, Veresné és Veres tanító unokaöccse, Veres Laci) tűnik szürkének, unalmasnak, reménytelennek. Az odavalósiak és a külső személők – vagyis az olvasók – számára meglehetősen izgalmas. Igaz, leginkább pont az előbb említett három szereplő teszi fordulatossá a történéseket.

Veresné Veres tanító felesége, fiatal és gyönyörű. Veres Laci a tanító unokaöccse, aki érettségi előtt áll, és Vereséknél lakik. Az albíró (a neve nem derül ki) pedig tényleg csak nemrég érkezett Ilosvára, még figyeli a számára új és idegen kisvárosi lakókat és életet. Ám Veresné egyből felkelti az érdeklődését, még mielőtt személyesen megismerné őt. Megtetszik neki az, hogy ennek az asszonynak nincs kedve malacot etetni, hogy „Hál’Istennek, hogy megdöglöttek!”. Aztán amikor személyesen találkoznak, azon nyomban menthetetlenül bele is szeret.

Csakhogy Veresnébe egész Ilosva férfikara menthetetlenül szerelmes, kortól, foglalkozástól, családi állapottól függetlenül. Még az idős katolikus pap és az ifjú Veres Laci is. Veresné legkevésbé Veres tanítót izgatja, s bizony ez okoz némi kalamajkát. A tanító annak idején elvett egy fiatal, gyönyörű nőt, akinek van egy aranyfoga (talán ha az nincs, el sem veszi), és azt gondolja, hogy ez a nő majd élete végéig ilyen csodaszép marad úgy, hogy még foglalkozni sem kell vele igazán. Ő egy viszonylag egyszerű ember, aki szeret társaságban lenni, enni, inni, de nem szeret gondolkodni. Egy percnél tovább semmiképp sem, ezért önmaga előtt is igyekszik úgy színlelni, mintha az égadta világon semmi gond sem lenne. Mintha a nála vendégeskedő urak tényleg azért mentek volna hozzájuk, hogy vele dagonyázzanak, s egyáltalán nem azért, hogy Veresnére csorgassák a nyálukat. A regény csúcspontja ez a rész, amely jócskán bővelkedik humorban, feszültségben, elfojtott vágyakban és szexualitásban, színlelésben, tettetésben, egymásra vetett megvető, gyilkos, versengő, valamint csábító pillantásokban. Vereséknél ebédel az idős pap, a fiatal káplán, az albíró, Veres kollégája, Dvihally, és természetesen Veres Laci. Aztán betoppan Dvihally felesége is, aki nagyon jól tudja, hogy a férje odavan Veresnéért.

Így reagál Veres, amikor betopppan Dvihallyné. Sokat elárul a jelleméről.

Mindenki szentül hiszi, hogy Veresné nem vesztegeti az idejét, és a társaságból valamelyik másik férfival már hetyegett. Ugyan Veres gyanúja is erős, mégsem engedi, hogy az érzés elhatalmasodjon rajta. Az indulatok olyannyira elszabadulnak, hogy végül mindenki feldúltan távozik, és Veresné is meglehetősen zaklatottan hajtja álomra a fejét.

Veresné és maga a regény is a magyar Bovarynéként vonult be a köztudatba. Szegény Veresné, nincs neki elég baja, de még csak szimplán Veresné sem lehet, kegyetlenül rá lett aggatva a magyar Bovaryné jelző. Tény és való, hogy a jellemük nagyon hasonló (nem túl okos, de nagyravágyó, felsőbb társadalmi rétegekbe törekvő). Unalmas környezetben élnek, unalmas házastárssal (bár Bovarynéval legalább igyekszik foglalkozni a férje), tele elfojtott vágyakkal, és az álmuk az, hogy kitörjenek ebből az elnyomó légkörből, hogy rejtett nőiességük kibontakozhasson.

A regényben az albíró is egyből a Bovary házaspárra asszociál, amint meghallja Veresék történetét. Verest néhányszor Bovary úrnak szólítja, amitől a tanító zavarba jön, és közli, hogy őt Veres Pálnak hívják.

Ám hiába a hasonló jellem, a hasonló környezet, a hasonló problémakör, ami Bovarynéval megesik, az nem eshet meg Veresnével. „…a demokratikus Franciaországban és a félfeudális Magyarországon mennyire másként alakul két hasonló sorsú emberi élet.”(forrás) Talán tényleg ennek a megmutatása volt Móricz szándéka, nem tudom.

Mindenesetre Bovaryné a konkrét események főszereplője, Veresné csupán a majdnem eseményeké. Bovaryné több szeretői viszonyba is belekeveredik, és aztán öngyilkosságot követ el. Veresné esetében ezek a dolgok egy aprócska hajszálon múlnak csupán. Épp egy kicsit egymáshoz tapadnak az albíróval, amikor kettesben maradnak egy szobában, de aztán belép Veres Laci, nyilván nem véletlenül. Veresné megcsókolja Lacit, amikor vele marad kettesben, majd aludni küldi. Aztán amikor éjszaka beoson a kamaszfiú szobájába, üresen találja annak ágyát. És pontosan tudja, hogy hova ment Laci. „Felváltani apróra a nagy aranyat! A kéj aranypénzét, amelyet ő adott az ajkába az este.”  Másnap az asszony egy rossz hír hallatán kiugrik az ablakon, de nem hal meg. Azonban a történetnek, ha nem is Veresné, de van halálos áldozata.

A kisvárosi nyomott, fojtott, dohos légkör szereplői nagyon jól megírt karakterek, Móricz kitűnően bele tud helyezkedni mindegyik bőrébe. Ezáltal válik hitelessé és érthetővé az albíró idegenségérzete, Veresné fájdalma és elfojtott, erőteljes vágya, egy kamaszfiú szexuális öntudatra ébredése, ezzel kapcsolatos félelmei és csalódottsága, Veres szemhunyása és nemtörődömsége, stb. Mindez pedig gördülékeny, humoros, ütős, néha kissé pikáns párbeszédekkel van fűszerezve. Szóval hiába van Ilosva valóban az Isten háta mögött, és hiába írunk 1911-et, a kis közösség lakóinak története nagyon is érdekes, pezsdítő és élvezetes (és persze tragikus), és simán megállja a helyét a 21. században is.

És mi a legfőbb tanulság? Hát az, hogy egy szexuálisan ki nem elégített, gyönyörű feleség igencsak fel tudja kavarni egy kisváros lakóit és történéseit.

képek: saját, utolsó: pixabay.com