2018. június 27. írta: Imre Bea

Régiek, fekete-fehérek és imádnivalók

Egy kicsit recsegnek-ropognak, a képkockák nem tiszták, fekete-fehérek, régiek és magyarok. Mai ingerküszöbbel mérve szinte alig történik valami a kb. másfél órás időtartamok alatt, és mégis: maga az élet történik a szereplőkkel.

Mindhárom film középpontjában fiatalok állnak. Lelkesek és életerősek. Munkásszállókon és számukra kiutalt lakásokban élnek. Mosógépet és televíziót vásárolnak. Dolgoznak. Álmodoznak. Tanulnak, fejlődni akarnak. Házasok és nem házasok. Szerelmesek és nem szerelmesek. Randevúkra járnak és randevúkat tesznek tönkre. Házasodni akarnak, nem akarnak házasodni vagy épp válni szándékoznak.

Ezek a filmek modern effektek nélküli egyszerű és tiszta alkotások a hatvanas évekből a hatvan évek világáról, sok humorral, erős párbeszédekkel és kiemelkedő színészi alakításokkal. Bátran ajánlom őket azoknak, akik szeretik a régi magyar filmeket, és azoknak is, akik nem.

Kölyök (1959)

Kölyök (Törőcsik Mari), beceneve ellenére egy fiatal lány, akit azonban sem magázni nem szabad, mert abból neki mindig baja lesz, sem a valós nevén szólítani. Valószínűleg ő Sztálinváros Vasművének leglelkesebb dolgozója, csakhogy ezzel egyidejűleg eléggé ügyetlen és nem túl gyakorlatias. Munkája során - nem szándékosan - sok hibát vét, amelyek sokszor súlyos következményeit fel sem fogja igazán. Emiatt a környezete agyára megy, de ugyanakkor mindenki szereti, még az is, aki látszólag nem. Kölyök vágya az, hogy munkájával és egyéb tetteivel segítsen és örömet szerezzen a körülötte lévőknek. De vajon mennyire értékelik ezt a többiek? És hogyan reagálnak, amikor Kölyök kerül bajba? És meglátja-e Kölyökben az igazi nőt az, akinek ez kutya kötelessége lenne? Tündéri film mosolygós-nevetős jelenetekkel, az imádnivaló Törőcsik Marival és a rendkívül sármos Szabó Gyulával.

Két emelet boldogság (1960)

Az újonnan felépült 5 lakásos (+1, amely a házmesteré) társasházat 5 fiatal házaspár veszi birtokba. Fiatalság, gondtalanság, boldogság, mondhatnánk, és a tévériporter igyekszik is ezt a képet festeni, ám a dolog mégsem ilyen egyszerű. Mi van akkor például, ha az ifjú párral együtt a kedves mama is beköltözik a kétszobás lakásba? És tud-e kalamajkát okozni egy unatkozó vagy éppenséggel dolgozó feleség? Vajon hova vezet az állandó civakodás? Na és egyáltalán milyen viszonyban vannak egymással, illetve hogyan hatnak egymásra az új szomszédok? Nekem személy szerint a Törőcsik Mari – Mécs Károly páros a kedvencem, de egytől egyig csodálatos színészi alakításokat láthatunk, a már említetteken kívül például Garas Dezsőt, Domján Editet, Kerencsey Marianne-t, Szabó Gyulát, Avar Istvánt.

Tilos a szerelem (1965)

A fiúk (többek között Avar István és Darvas Iván) lelkesen építik a szocializmust. Eszkavátorokkal. Keményen dolgozva építik ezt a szép és modern világot, amelyben a házasság, a család elavult értékeknek számítanak, a szerelem pedig ostoba dolog. Legalábbis ezt gondolja a munkáscsoport vezetője, Frank (Avar István), aki hosszas előadásokat tart a társainak és óva inti őket a nőktől, illetve leginkább a komoly szándékoktól. Egészen hasonlóképpen vélekedik erről a témáról Klári (Törőcsik Mari), aki inkább mindenféle szakkörrel és tanfolyammal üti el az idejét ahelyett, hogy a férfiakkal foglalkozna. Csakhogy Klárinak akad egy édesanyja is (Gobbi Hilda), akinek olykor muszáj egy kicsit füllenteni. A szerelem öl, butít és nyomorba dönt(*), hangzik el a film elején és végén Franktól. Szintén egy humoros, remek film, Törőcsik Mari és Gobbi Hilda mellett egy rakás jóképű, tehetséges, fiatal színésszel. Darvas Iván például nagyon jól játssza a kor által kisemmizett herceget, aki még pizsamában is vonzó, karizmatikus és arisztokratikus férfi.