Yuval Noah Harari (1976 -) világhírű izraeli történész gondolatai kikerülhetetlenek ma azok számára, akiket érdekel, hogy hogyan alakította a történelem a világot, hogy miféle kusza káoszban élünk jelenleg, valamint milyen változások várhatók a 21. században.

A Sapiens – Az emberiség rövid története (2012) című könyve hozott óriási népszerűséget a számára, én azonban egyelőre csak a 21 lecke a 21. századra (2018) című művét olvastam, amelyben 21 témakörben dolgozza fel a mai világ jellemzőit és a 21. század kihívásait. Harari szava nem szent, ahogy senkié sem, ám mégis érdemes rá figyelni. Hiszen egy intelligens, széles látókörű történész, akit nagyon érdekel a világ, aki tisztában van az emberiség történelmével, aki szembe mer nézni azzal, hogy milyen előnyei és hátrányai vannak annak, ha az emberek illúzióban élnek, aki meg meri fogalmazni a vallási és politikai ideológiák buktatóit, és aki nem siklik el a technológia gyors ütemű fejlődése mellett, sőt inkább feltérképezi, hogy emiatt milyen átalakulások várhatók a közeljövőben.

Az alábbiakban azokat a részleteket osztom meg a 21 lecke a 21. századra-ból, amelyek a legizgalmasabbak és legelgondolkodtatóbbak voltak a számomra.

"Sokan félnek az ismeretlentől, és egyértelmű választ akarnak minden kérdésre. Az ismeretlentől való félelem bármilyen zsarnoknál bénítóbb. A történelem során az emberek sokáig attól féltek, hogy ha nem fektetjük minden hitünket egy abszolút érvényű válaszkészletbe, az emberi társadalom felmorzsolódik. A modern történelem azonban megmutatta, hogy a bátor, tudatlanságukat beismerni és nehéz kérdéseket feltenni kész emberek társadalma általában nemcsak nagyobb jólétnek örvend, hanem békésebb is, mint azok a társadalmak, amelyekben mindenki kérdés nélkül elfogad egy adott választ. Azok, akik az igazságukat féltik, rendszerint erőszakosabbak, mint azok, akik megszokták, hogy több szemszögből szemléljék a világot. A kérdések, amelyeket nem tudunk megválaszolni, általában még mindig jobbak, mint a válaszok, amelyeket nem szabad megkérdőjelezni."

"Az az igazság, hogy az emberiség mindig is a post-truth korában élt. A Homo sapiens egy post-truth faj, amelynek ereje azon alapul, hogy fikciókat talál ki és hisz el. A kőkorszak óta önmegerősítő mítoszok kovácsolják egységbe az emberi közösségeket. Sőt, a Homo sapiens annak a kizárólagosan egyedi képességnek köszönhetően hódította meg a bolygót, hogy fikciókat tud kitalálni és terjeszteni. Mi vagyunk az egyetlen emlősök, akik képesek nagyszámú idegennel együttműködni, mert csak mi tudunk fiktív történeteket kitalálni, terjeszteni, és milliókat rávenni, hogy ők is higgyenek bennük. Amíg mindenki ugyanazokban a fikciókban hisz, addig mindenki ugyanazoknak a törvényeknek is engedelmeskedik, és így képes a hatékony együttműködésre."

"A gondolkodóknak a történelem folyamán újra meg újra szembe kellett nézniük a dilemmával: az igazságot szolgálják, vagy a hatalmat? Az emberek egyesítésére törekedjenek, és gondoskodjanak arról, hogy mindenki ugyanabban a történetben higgyen, vagy megismertessék az emberekkel az igazságot, még az egység felbomlásának árán is? A legtöbb hatalommal bíró gondolkodói csoport – legyen szó keresztény papokról, konfuciánus mandarinokról vagy kommunista ideológusokról – fontosabbnak ítélte az egységet az igazságnál. Éppen ezért bírtak hatalommal."

"Senki sem tudja megjósolni, hogy pontosan milyen változásokat élünk majd át. Bármilyen konkrét forgatókönyv valószínűleg távol állna az igazságtól. Ha valaki úgy írja le a 21. század közepét, hogy az sci-finek hangzik, akkor az illetőnek valószínűleg nem lesz igaza. Ha viszont úgy írja le, hogy nem hangzik sci-finek – akkor egészen biztosan nem lesz igaza. A specifikumokban nem lehetünk biztosak, de maga a változás egészen bizonyos."

"Talán senki sem értette jobban a rituálék politikai jelentőségét Konfuciusznál, aki a rítusok szigorú betartásában látta a társadalmi harmónia és a politikai stabilitás kulcsát. … Amint Kínában valamilyen válsághelyzet adódott, a konfuciánus gondolkodók rögtön a rítusok be nem tartását okolták, mint az őrmester, aki abban látja a vereség okát, hogy a hanyag katonák nem pucolták ki rendesen a bakancsukat.
A modern nyugaton a rituálék iránti konfuciánus megszállottságot gyakran sekélyesnek és archaizmusnak tekintették. Pedig a kínai bölcs tanítása inkább arról tanúskodik, hogy mélységesen megértette az emberi természetet. Minden bizonnyal nem véletlen, hogy a konfuciánus államok – elsősorban és legfőképpen Kína, de a szomszédos Korea és Vietnam, valamint Japán is – rendkívül hosszú életű politikai és társadalmi struktúrákat építettek ki. Aki az élet végső igazságait akarja megismerni, annak a rítusok és a rituálék komoly akadályt jelentenek. De akit a társadalmi stabilitás és harmónia érdekel – mint Konfuciuszt –, annak számára az igazság gyakran inkább tehertétel, míg a rítusok és rituálék a legfőbb szövetségesei közé tartoznak."

"A monoteizmus nemigen javított az emberek erkölcsein – vagy önök szerint a muszlimok eleve erkölcsösebbek a hinduknál, csak mert egyetlen istenben hisznek, a hinduk pedig sokban? A keresztény konkvisztádorok erkölcsösebbek voltak a pogány indiánoknál? Ami viszont kétségkívül a monoteizmus műve, az az, hogy sok embert jóval intoleránsabbá tett, mint amilyen volt, hozzájárulva ezzel a vallási üldözések és szent háborúk terjedéséhez. A politeisták számára tökéletesen elfogadható volt, hogy mások más istenekben hisznek, és más szertartásokat végeznek. Nagyon ritkán támadtak meg, üldöztek vagy öltek meg embereket a hitük miatt. A monoteisták ellenben abban hittek, hogy az ő istenük az egyetlen isten, aki egyetemes engedelmességet követel. Következésképpen ahogy a kereszténység és az iszlám terjedt a világban, úgy terjedtek a keresztes háborúk, dzsihádok, az inkvizíció és a vallási diszkrimináció is."

 "Legyünk nagyon óvatosak, amikor a politikusok elkezdenek misztikus kifejezéseket használni. Lehet, hogy a valódi szenvedést próbálják álcázni, vagy mentséget találni rá azzal, hogy nagy, érthetetlen szavakba csomagolják. Különösen vigyázzunk ezzel a négy szóval: áldozat, örökkévalóság, tisztaság, megváltás. Ha bármelyiket meghalljuk, fújjunk riadót. Aki pedig olyan országban él, amelynek vezetője rutinszerűen mond olyasmiket, mint például: „Áldozatuk megváltja örökkévaló nemzetünk tisztaságát” – nos, az jobb, ha tudja, hogy nagy bajban van. Ép elménk megőrzése érdekében mindig próbáljuk az ilyen sületlenségeket valóságos dolgokra lefordítani: egy kínok között haldokló katonára, egy megerőszakolt nőre, egy félelemtől reszkető gyerekre."

"Egy ilyen világban a diákoknak a legkevésbé még több információra van szükségük a tanáruktól. Abból már így is túl sokat kapnak. Sokkal nagyobb szükségük van arra, hogy képesek legyenek értelmezni az információkat, hogy meg tudják mondani, mi fontos és mi nem, és legfőképpen, hogy az információmorzsákat össze tudják állítani világképpé."

"A technológia nem rossz. Ha tudod, mit akarsz az életben, a technológia segíthet elérni azt. De ha nem tudod, nagyon is könnyen megeshet, hogy a technológia alakítja majd a céljaidat, és átveszi az uralmat az életed fölött. Ahogy a technológia egyre jobban érti az embereket, azon kaphatod magad, hogy már inkább te szolgálod őt, mint ő téged. Láttad már az utcán az okostelefonra szegezett tekintettel őgyelgő zombikat? Szerinted ők irányítják a technológiát, vagy az őket?"

"Ez persze minden tanácsok legősibbje: ismerd meg önmagad! Csakhogy ez a tanács sosem volt sürgetőbb, mint a 21, században, mivel Lao-ce és Szókratész korától eltérően most versenytársaid is akadnak. A Coca-Cola, az Amazon, a Baidu és a kormány egymással versengve igyekszik meghekkelni téged. Nem az okostelefonodat, a számítógépedet vagy a bankszámládat – téged akarnak meghekkelni, a te szerves operációs rendszeredet. Talán már hallottad, hogy a számítógépek hekkelésének korában élünk, de ez alig fele az igazságnak. Valójában ez az emberhekkelés kora.
Az algoritmusok szemmel tartanak. Figyelik, hová mész, mit vásárolsz, és kivel találkozol. Hamarosan minden lépésedet, lélegzetvételedet és szívverésedet monitorozni fogják. A big data és a gépi tanulás segítségével igyekeznek egyre jobban és jobban megismerni. És ha egyszer majd jobban ismernek téged, mint te magadat, képesek lesznek irányítani és manipulálni téged, te pedig nem sokat tehetsz majd ez ellen. A mátrixban vagy a Truman show-ban fogsz élni. Tulajdonképpen nagyon egyszerű a képlet: ha az algoritmusok jobban értik nálad, hogy mi zajlik benned, akkor átszáll rájuk a hatalom."

képek: felső: pixabay.com, alsó: saját